Nagy mértékben kitolódott a fiatalok elköltözése, sokan élnek a szüleikkel

„Nagy mértékben kitolódott a fiatalok elköltözése a szülői házból. 2023-as adatok szerint az Európai Unió átlagában 26 éves korukban hagyják el a szülői házat a fiatalok, Magyarországon ez 27 év” – hangzott el Erdélyi Dóra közgazdásztól, az Oeconomus senior elemzőjétől a Spirit FM Több-Kevesebb című műsorában, amelyből az ATV szemlézett. A szakértő hozzátette: ez nem számít kirívónak, s mint mondta, gazdasági, társadalmi, pszichológiai okai is lehetnek annak, miért nem állnak a lábukra a fiatalok.

Elmondása szerint a gazdasági válságok jelentősebben érintik a fiatalokat, s nehezíti még az önállósodásukat az is, hogy a lakásbérleti díjak és a lakásárak jelentősen emelkedtek az elmúlt években. A fiatalok jövedelme alacsony, de a lakhatás és a megélhetés biztosítása hatalmas kihívás a számukra. „Manapság a fiatal férfiak később hagyják el a szülői házat, mint a nők” – árulta el egy erre vonatkozó kérdésre Erdélyi Dóra. Az EU-ban a férfiak átlagosan 27, míg a nők 25 évesen költöznek el a szüleiktől, itthon pedig ez az arány a férfiaknál 28, a nőknél 26 év. Soron kívül Így változik a boltok nyitvatartása október 23-án

Ezzel együtt kitolódik a párválasztás, a gyermekvállalás ideje, ami kihat a születésszámra is, egyúttal olyan jelenségeknek is megágyazhat, mint az, hogy a fiatalok nem dolgoznak, nem tanulnak, hanem a szülők nyakán élnek. De a fiatal felnőttek egy része tudatosan nem vállal gyermeket – derült ki. „Visszafogja továbbá az önállósodást, a magabiztosságot, valamint a felnőttkori együttélés a szülőkkel sok feszültséget okozhat” – magyarázta a közgazdász. Továbbá a szakértők úgy látják, a mostani huszonévesek megfontoltabb, alaposabb döntéseket szeretnének hozni az életük minden területén.

Ez pedig kiélezi a halogatást. Erdélyi Dóra idézett még egy 2022-es OECD felmérést is, ami szerint a 20-29 éves fiatalok fele élt a szüleivel világszinten – ez 2006-ban csak 45% volt. Mindemellett korábban arról is beszámoltunk, hogy egy felmérés szerint nincs pénz szórakozásra, az élelmiszereken is spórolnak a fogyasztók. A tartós infláció miatt jelentősen változnak a vásárlási szokások, sokan szórakozás helyett az otthoni kikapcsolódást választják, illetve a saját márkás termékek is egyre kelendőbbek.

Míg ebben a cikkben arra tértünk ki, hogy egy április 25. és május 8. között zajlott felmérésben 300 fő vett részt, az eredményekből pedig több dolog is megmutatkozott, elsőként például az, hogy rekordszintre emelkedett a fiatalok személyes jövedelme. A havi nettó összeg átlépte a 200 ezer forintos határt a K&H ifjúsági index legfrissebb, reprezentatív kutatása szerint. Közleményük alapján a második negyedévben a 19-29 évesek átlagos nettó jövedelme 7%-kal nőtt az előző negyedévhez képest, 204 ezer forintra, azaz a kutatás történetében most először haladta meg a 200 ezer forintos szintet.