A volt demokrata kongresszusi képviselőből lett nemzetbiztonsági vezető korábban azt vallotta a Kongresszusban, hogy Teherán nem dolgozik nukleáris fegyver kifejlesztésén. Ez egy olyan álláspont, amit most Trump látványosan megkérdőjelezett.

A nyilatkozatot az USA elnöke egy rögtönzött sajtótájékoztatón tette Morristown repülőterén, New Jersey államban. Amikor újságírók rákérdeztek Gabbard márciusi kongresszusi meghallgatására, az elnök határozottan reagált. „Téved. Irán igenis közel áll ahhoz, hogy nukleáris fegyverhez jusson” Ezen kijelentés éles ellentétben áll azzal, amit Gabbard mondott korábban a Capitoliumban. „Az Egyesült Államok hírszerzési közössége továbbra is úgy ítéli meg, hogy Irán nem dolgozik nukleáris robbanófej kifejlesztésén.” – hangzott el akkor, miközben Izrael szintet lépett a háborúban.

A kérdés különösen éles politikai töltetet kapott, miután az Egyesült Államok jelenleg is mérlegeli, hogy közvetlenül beavatkozik-e az Irán és Izrael közötti eszkalálódó konfliktusba. Trump a napokban kijelentette, „a következő két hétben” dönt erről. Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu az elrendelt légicsapásokat pedig azzal indokolta, hogy „Irán a háborús küszöb szélén áll, és hamarosan nukleáris fegyver birtokába juthat.”

Trump a saját útján halad előre

Noha Gabbard hivatala korábban azt közölte, hogy „az elnök és az igazgató a lényeges kérdésekben azonos állásponton vannak Irán nukleáris státuszával kapcsolatban”, Trump mostani kijelentése egyértelműen cáfolta ezt az összhangot.

A Reutersnek nyilatkozó, hírszerzési dokumentumokhoz hozzáférő forrás szerint az amerikai kémügynökségek értékelése nem változott meg azóta sem. „Továbbra is az a konszenzus, hogy Irán jelenleg nem fejleszt nukleáris fegyvert, és legalább három évbe telhetne, mire egy működő robbanófejet tudnának előállítani és célba juttatni.”

Más szakértők azonban arra figyelmeztetnek, ha Irán kompromisszumokat kötne a pontosság vagy a hordozhatóság rovására, akár hónapokon belül is képes lehetne egy kezdetleges nukleáris eszközt előállítani, még ha annak működése nem is lenne garantált.

Trump a múltban sem volt hajlandó feltétlenül elfogadni a hírszerzési ügynökségek megállapításait. Emlékezetes, hogy első elnöki ciklusa során nyíltan szembement azokkal a jelentésekkel is, amik szerint Oroszország beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztásba, hogy az ő győzelmét segítse elő. Akkor inkább Vlagyimir Putyin tagadásának adott hitelt – írja a Global News.

Gabbard ,aki a republikánus szövetségeseként pozicionálta magát, maga is gyakran megkérdőjelezi az állítólagos háttérhatalom létezését és befolyását. Trump hívei szerint ez a „mélyállam” állhat a hírszerzési közösség „elfogult és félrevezető” jelentései mögött, bár erre továbbra sem szolgáltak hiteles bizonyítékokkal. A közel-keleti válságot tovább mélyítheti, hogy 50 izraeli vadászgép jelent meg Irak felett, aminek diplomáciai feszültség lett a vége.