Fekete-Győr: felelős és őszinte vezetők kellenek, ők hazahoznák az EU-s pénzeket
A Momentum politika úgy véli, hogy Orbán Viktor beszéde is azt támasztja alá, hogy „új politikai generációra van szüksége Magyarországnak”.
Fotó:
Fekete-Gyõr András, a Momentum képviselõje felszólal az ellenzéki frakciók kezdeményezésére napirendre tûzött Gyermekeink jövõjérõl, a közoktatás minõségérõl és feltételrendszerérõl címû politikai vitában az Országgyûlés plenáris ülésén 2022. november 2-án.
MTI/Koszticsák Szilárd
Fekete-Győr András a közösségi oldalán reagált arra, amit a miniszterelnök elmondott a Széchenyi Kártya Program 20. évfordulóján a Budai Várban.
Mint Fekete-Győr írja, „Orbán Viktor szerint nem lehet csökkenteni a tb- vagy más járulékot, mert a falnál vagyunk már, »nincs hová hátrálni«”.
„Mondja ezt az a miniszterelnök, aki fél évvel ezelőtt még a »Magyarország előre megy, nem hátra« szlogennel nyert választást, a bőség éveit ígérve a magyaroknak, most mégis arról kell, hogy győzködje őket, hogy nem miatta táncol a szakadék szélén az ország, nem miatta jött el a hét szűk esztendő, a 20 százalékos forintromlás, a közel 50 százalékos élelmiszerinfláció, és nem miatta fagyasztottak be több mint 5000 milliárd forint uniós támogatást” – tette hozzá.
„Pontosan az ilyenek miatt szoktam mondani, hogy felelős és őszinte vezetőkre, egy új politikai generációra van szüksége Magyarországnak. Mi az utolsó eurócentig hazahoznánk az EU-s pénzeket, ezáltal megerősítenénk a forintot, kordában tartanánk az árdrágulást, és ÁFA-csökkentő, illetve vállalkozásmentő lépésekkel, valamint a pótcsaládipótlékkal védőhálót vonnánk a magyar munkavállalók, vállalkozók, és nyugdíjasok köré”
– jelentette ki.
Elő kell venni valahonnan 10 milliárd eurót
A miniszterelnök megosztott a beszédében néhány számot, és elmondta, hogy „2021-ben a teljes magyar élet – gazdaság és háztartások együtt – energiaimportja, mert energiaimportra szorul a magyar gazdaság, az 2021-ben volt 7 milliárd euró. 2021-ben! Ez 2022-ben felment 17 milliárd euróra. És a következő évben valahol 17 és 20 milliárd között lesz. Ez azt jelenti csak az idei évben, hogy elő kell venni valahonnan 10 milliárd eurót”.
A magyar gazdaságnak és a költségvetésnek ezt a pénzügyi terhet kell cipelnie, reménykedve abban, hogy 2023-ban ez a helyzet nem fog romlani, „ezért van az, hogy mindenfajta pénzosztásra vonatkozó, egyébként jogos igényt csak rendkívül visszafogottan tudunk a következő évben figyelembe venni, mert minden forint, ami létrejön, be kell, hogy menjen a rezsivédelmi alapba, mert ott nekünk elő kell állítani körülbelül 2.000, a tavalyi évhez képest plusz 2.000 milliárd forintot”.
Elmondta, hogy ő érti, azokat a javaslatokat, amelyeket a minimálbér-tárgyalásokon felvetettek, „hogy meg tudnak egyezni a munkavállalókkal a minimálbérben, ha mi is csökkentjük a tb-járulékot”.
„De én nem tudom csökkenteni, mi nem tudjuk csökkenteni a tb-járulékot, mert a falnál vagyunk már, nincs hova hátrálni. Lehetetlen, hogy a magyar költségvetés a 2023-as évben bármilyen járulékcsökkentést ki tudjon gazdálkodni amellett, hogy fönn kell tartania a rezsivédelmi intézkedéseket. Ez pénzügyileg egész egyszerűen nem jön ki”
– húzta alá.
Ezért arra szeretne mindenkit kérni, hogy „amikor tervezi a 2023-as évet, akkor egy olyan magyar költségvetéssel számoljon, amely minden erejét arra összpontosítja, hogy meg tudja védeni a középosztályt, hangsúlyosan az alsó középosztályt az Európában kialakult embertelen, energia- és inflációs gazdasági következményektől”.
