A lépés hátterében az amerikai-iráni feszültség eszkalálódása áll, ami során az USA június 21–22-én légicsapásokat hajtott végre három iráni nukleáris létesítmény ellen.

A Pentagon egyes döntéshozói szerint ebben a kontextusban vált szükségessé a készletek újraértékelése, és ez vezetett ahhoz, hogy egyes, már előkészített ukrajnai szállítmányokat leállítottak. A NYT információi szerint Donald Trump elnök személyesen utasította a Pentagon illetékeseit a hadianyag-készletek áttekintésére, éppen azon a héten, amikor a támadások Irán ellen végbementek.

A helyzetet súlyosbította, hogy június 23-án Teherán rakétacsapást mért az Al Udeid amerikai katonai bázisra Katarban, mely egyúttal az USA legnagyobb közel-keleti támaszpontja. A Pentagon egyik forrása a lapnak úgy nyilatkozott, bizonyos eszközöket már nem kap meg Ukrajna. „Miután kategóriákba soroltuk és újraértékeltük a meglévő készleteket, bizonyos, Ukrajnának szánt eszközök szállítását szüneteltettük.”

Több fontos fegyver sem érkezik már

A New York Times korábbi jelentése szerint a szüneteltetés olyan kulcsfontosságú rendszereket érint, mint a Patriot légvédelmi rakéták, a GMLRS irányított rakétarendszerek, a Hellfire irányított rakéták, valamint a Stinger vállról indítható légvédelmi eszközök. Bár Trump elnök egy nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy „Washington továbbra is támogatja katonailag Kijevet”, azt is hozzátette: „az Egyesült Államoknak a saját védelmi szükségleteit is előtérbe kell helyeznie”.

A kialakult helyzetet Dan Caldwell, az amerikai védelmi miniszter korábbi tanácsadója is értékelte. A Wall Street Journal július 7-i számában Caldwell úgy fogalmazott: „Az Egyesült Államoknak több mint négy évre lesz szüksége, hogy pótolni tudja az Ukrajnának átadott katonai felszereléseket.” Hangsúlyozta, az iráni rakétacsapások idején a hadsereg minden eddiginél nagyobb Patriot-elhárítórakéta-sorozatot indított az amerikai katonák védelmében Katarban.

„További létfontosságú fegyverek elküldése felelőtlenség lenne, tekintettel a közel-keleti helyzetre és Kína növekvő fenyegetésére – egy olyan országra, ami több rakétával és fejlettebb légierejével az Irántól is komolyabb kihívást jelent.”

Kína is szóba került

Július 8-án a Pentagon hivatalos szóvivője, Sean Parnell a TASZSZ hírügynökség kérdésére megerősítette, az amerikai kormány továbbra is tervezi újabb „védelmi fegyverek” szállítását Ukrajnának, azonban konkrétumokat nem közölt. A Politico ezzel kapcsolatban úgy értesült, hogy a fegyverszállítások újraindításáról csak az amerikai és ukrán vezetők közötti tárgyalásokat követően születhet döntés – ilyen megbeszélésekre a héten Rómában, a jövő héten pedig Kijevben kerülhet sor.

Az események hátterében egyre inkább kirajzolódik az amerikai külpolitika alapvető dilemmája, vagyis hogyan lehet összehangolni Ukrajna katonai támogatását az Egyesült Államok saját globális biztonságpolitikai prioritásaival. A feszültség fokozódik, hiszen Washington egyszerre néz szembe a közel-keleti instabilitás új hullámával és a Kína jelentette hosszú távú stratégiai fenyegetéssel, miközben az ukrajnai háború is folytatódik.