Ezeket a kihalt állatokat a tudósok hozták vissza az életbe

A fent említett állatok mindegyike kihalt, és mindegyiküket sikeresen visszahozták az életbe egy reintrodukciós programnak köszönhetően. A természetvédelmi tudósok a transzlokációt és a fogságban történő tenyésztést használják a vadonban kihalt állatpopulációk helyreállítására – akár teljesen kihaltak, akár csak bizonyos területeken tűnt el állományuk.

A kihalt állatok visszatelepítése őshonos területeikre pedig egy kettős győzelmet jelenthet: elősegíti a pusztuló ökoszisztémák helyreállítását, valamint növeli a populáció számát is. Azonban a fajok szabadon engedése egy bizonytalan egyensúlyt is teremthet, mivel az újratelepítés gyakran egy évekig tartó folyamat, és több szakaszból áll. Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

Mielőtt a tudósok visszahoznának egy fajt, a természetvédőknek értékelniük kell a fenyegetettség szintjét, és az ökoszisztémában betöltött szerepét is. Olyan helyeken, ahol a vad populációk újabban jelentősen megfogyatkoztak, nagyobb esély van a sikerre.

„Minél kevesebb idő telik el, annál valószínűbb, hogy a környezet ugyanaz, mint amikor a faj kihalt … De még mindig meg kell állapítani annak az okát, hogy miért is pusztult ki ebben a környezetben”– fogalmazott Natasha Robinson, az Ausztrál Nemzeti Egyetem ökológusa, aki a fenyegetett vadakra szakosodott.

Az újratelepített állatok pozitívan befolyásolhatják a környezetet, ám ennek gyorsasága az állat fajától és a környezet károsodásától függ. A növényevő állatok viszonylag gyorsan képesek jelentős változásra, mondja Robinson: például a bandikutok, a kicsi, csipetnyi erszényes állatok gyúlékony „üzemanyagokat” ás és oszt el, például száraz leveleket, amelyek csökkenthetik a bozóttüzek kockázatát, valamint növelhetik a talaj anyagcseréjét és beindítják a palántanövekedést.

A ragadozókat általában lassan és körültekintően hozzák vissza az életbe, s noha hasznosak lehetnek a kártevő fajok kezelésében, a természetvédőknek biztosítaniuk kell, hogy ne fenyegessenek más sebezhető állatokat – mondja Robinson. Egy 2020-as tanulmány kiemelte a fajok újratelepítését, mint a veszélyeztetett állatok megmentésének egyik leghatékonyabb módját.

E projektek nélkül az olyan fajok, mint a Przsevalszkij-ló és a guami guvat, szinte biztosan kihalnának a vadonban. A tanulmány becslése szerint az 1993 és 2020 között hozott védelmi intézkedések akár 48 madár- és emlősfajt is megmenthettek a kihalástól, és hogy a kihalás mértéke ebben az időszakban akár háromszor, vagy akár négyszer nagyobb mértékű lett volna ezen erőfeszítések nélkül – írja a CNN.