Az év legjobb nyitóhétvégéjét produkálta a mozikban az Öt éjjel Freddy Pizzázójában

Az év legjobb nyitó hétvégéjét produkálta horrorkategóriában az Öt éjjel Freddy Pizzázójában, az összbevétel 131 millió dollár (ebből 78 millió került az észak-amerikai mozipénztárakba), és több országban, pl. nálunk is még csak ezen a héten mutatják be (itthon premier előtt már október 31-től a mozikban!). A filmet gyártó Blumhouse stúdió számára ez fennállásának legjobb eredménye, nagyobb siker, mint a Halloween bemutatója volt öt évvel ezelőtt.

Már most hatalmas siker

A Blumhouse, pontosabban annak alapító vezetője, Jason Blum beletenyerelt a tutiba, amikor úgy döntött, hogy filmet készít a Five Days at Freddy’s (FNaF) című videójáték és annak kiterjesztett univerzum alapján (a videójátéknak több folytatása van, könyvek, műanyag és plüssjátékok, ajándéktárgyak, dekorációk készültek belőle). Soron kívül Orbán Viktor meghívja Izrael miniszterelnökét, aki ellen elfogatóparancsot adtak ki

A koncepció az volt, hogy a FNaF sok millió rajongója sikítva fog tombolni örömében a nézőtéren, amikor végre a mozivásznon is láthatja megelevenedni kedvenc történetét. És lőn, Jason Blum producernek legközelebb így legyen ötöse a lottón. A net már tele van elragadtatott apukák bejegyzéseivel, akik azt írják, kamasz gyerekeik sikítva tomboltak a nézőtéren, amikor megelevenedni látták kedvenc történetüket a mozivásznon. A siker másik titka, hogy azok is nagyon jól szórakoznak, akik eddig nem is hallottak a FNaF-ról: a mezei mozisták úgy vélekednek, hogy ebben a filmben minden rendesen oda van téve, és eszükbe sem jutna visszakérni a jegy árát.

Ilyenkor azt szokták mondani, hogy a szórakoztatóipari szakemberek hosszan fogják még elemezni a rendkívüli jelenséget, ám a Vulture már most összefoglalta a lényeget. Rögtön dolgozatuk címe – Belepottyanunk a nyúl üregébe – fején találja a szöget: az Öt éjjel Freddy Pizzázójában látszólag faék egyszerűségű termék, ám mélyebbre hatolva pszichedelikus élményt nyújt az arra fogékonyaknak, ahogyan Alice is agyeldobós hallucinogén világban találja magát, amikor átkerül Csodaországba.

A rajongók és az új nézők számára is tartogat meglepetéseket

A játék és a film története egy mondatban összefoglalható. Egy bezárt pizzázóban az éjszakai biztonsági őr rémisztő animatronikus bábukkal hadakozik, amelyeket természetfeletti erő szállt meg. Egy rajongó számára azonban a FNaF elképesztő mélységeket kínál, amint egyre mélyebbre és beljebb hatol. Akit beszippantott a nyúl ürege, a FNaF esetében is vadabbnál vadabb elméleteket kezd gyártani, ahogyan újabban például a Különválás című sorozat esetében is megfigyelhető. De idézhetjük itt azokat az ádáz a vitákat is, amelyek évtizedek óta arról folynak, hogy Kubrick klasszikus Ragyogása mennyiben tekinthető a kamu holdraszállás metaforájának.

A Vulture megszólaltatja a FNaF-galaxis legnagyobb rajongóját és szakértőjét, Matthew Patricket, aki a YouTubon osztja az igét MatPat művésznéven. „A FNaF nagyjából három óra alatt végigjátszható, de közben rá tudunk fixálódni az apró részletekre. Hány gomb van egy bábun, mi bukkan fel a háttérben, ha megváltoztatjuk a kamera látószögét, ilyenek – magyarázza MatPat. – Ez az egész arról szól, hogy a történetet a hangulat meséli el. Más játékban ha hat lábujja van egy szereplőnek, arra gondolsz, hogy ez egy bug vagy elaludt a tervező, de itt nincsenek véletlenek. Olyan érzésed van közben, hogy minden részlet direkt került oda, ahova, és minden alkalommal valamilyen más irányba fognak ezek elvinni.”

Patrick főállású FNaF-szakértő, tudományos igénnyel kutatja a játék univerzumát, amely szerinte végtelen számú variációt rejt. Ezt támasztja alá, hogy hamarosan érkezik a tizennyolcadik (!) FNaF-videójáték, és Jason Blumnak se legyen Jason Blum a neve, ha a talán számára is meglepő bombasiker fényében már nem a mozifranchise ötödik folytatásán töri a fejét. (Five Nights at Freddy’s – premier előtt, már keddtől a hazai mozikban!)