A megbeszélésen a legtöbb résztvevő bólintott, néhányan bizonytalan mosolyt villantottak, de Sabine Weyand, az EU kereskedelmi főtárgyalója arckifejezése mindent elárult: az Unió egy rendkívül nehéz helyzetbe került.

A megállapodás, amely végül Ursula von der Leyen és Trump kézfogására épült, 15%-os alapvámtételt állapít meg az Egyesült Államok részére; ígéretet tesz az európai autóipari termékek vámcsökkentésére; korlátozza a gyógyszeripari és félvezető ipari termékekre kivetett vámokat; és teljes mértékben mentesíti az EU repülőgépexportját.

Az európai stratégia és az ukrán biztonság

Az EU a tárgyalások során finom egyensúlyt próbált tartani Trump kereskedelmi ígéreteinek betartatása és Ukrajna orosz agresszió elleni biztonsági garanciáinak elérése között. Pascal Lamy, az egykori EU-kereskedelmi biztos így fogalmazott: „Még mindig az amerikai katonai és stratégiai védelem túsza vagyunk egy rendkívül érzékeny ponton, ami Ukrajna. És ha nekiesnénk Trumpnak, amire meglenne a gazdasági kapacitásunk, ő azt mondhatta volna: ‘Ha az európaiak ellenségek, akkor nem látom, miért kellene tovább segítenem Ukrajnát.’ Ezt senki sem akarja vállalni.”

Kétségek a WTO és a szabályalapú kereskedelem fölött

Az egyezség azonban komoly reputációs kockázatot hordoz az EU számára, amely évtizedek óta a szabályalapú nemzetközi kereskedelem védelmezője. Pascal Lamy kiemelte: „Teljesen figyelmen kívül hagytuk azokat a szabályokat, amelyeket az amerikaiakkal együtt hoztunk létre, és azzal vádolhatnak majd, hogy tovább aláássuk azokat, ha a dolgok így folytatódnak.”

Von der Leyen Turnberryben tett megjegyzése, miszerint az EU „többlettel” rendelkezik az Egyesült Államokkal szemben, amit az alku „kiegyensúlyozna”, tökéletes ürügyet adott Trump adminisztrációjának, hogy diadalittasan jelentse ki győzelmét és eltemesse a korábbi kereskedelmi rendszert. Trump főtárgyalója, Jamieson Greer egy újságcikkben így fogalmazott: „Az Egyesült Államok vámtételekkel és külföldi piacra jutási megállapodásokkal lerakta az alapokat egy új globális kereskedelmi rendhez.”

Az EU hitelességének próbája

A vezető kereskedelmi szakértők szerint az EU most kockáztatja hitelességét a WTO-ban. Marco Molina, volt diplomata és kereskedelmi jogász szerint: „Nagyon nehéz lesz az EU-nak azt mondania: ‘Mi védjük a multilaterális kereskedelmi rendszert’, miközben sok más tagállammal együtt bilaterális megállapodást kötött az Egyesült Államokkal.”

Az alku alapelvei, mint a kölcsönösség és a megkülönböztetés tilalma, jelenleg nem teljesülnek teljesen. Bár az EU vállalta az ipari termékek és autók vámmentességét, ezt egy teljes kereskedelmi egyezmény keretében kell végrehajtani, hogy összhangban legyen a WTO szabályaival. Olof Gill, az EU kereskedelmi szóvivője határozottan nyilatkozott: „Az Európai Unió a WTO és a szabályalapú kereskedelem bajnoka marad — ez nem fog változni.”

Ugyanakkor a volt brüsszeli tisztviselők, mint Ignacio García Bercero, az EU-WTO kapcsolatokért felelős volt vezető, nem osztják ezt az optimizmust: „Az EU hitelessége a WTO szabályalapú rendszerében súlyosan sérülne, ha preferenciális alapon hajtanák végre a vámcsökkentéseket. Nulla hitelesség van abban az állításban, hogy az EU–USA ‘megállapodás’ lépés a WTO-kompatibilis szabadkereskedelmi egyezmény felé.”

Az EU nem marad egyedül a játszótéren

Az EU válasza Trump agresszív kereskedelmi magatartására az együttműködés más országokkal. Lamy megjegyezte: „A fő kritika, ami a Bizottság ellen felhozható, hogy nem próbált komolyan nemzetközi anti-Trump koalíciót építeni.”

Von der Leyen az EU-CPTPP (Transz-csendes-óceáni Partnerségi Megállapodás) államokkal való együttműködést javasolta, amit Németország kancellárja, Friedrich Merz lelkesedéssel fogadott: „Ha a WTO évek óta diszfunkcionális, és úgy tűnik, továbbra is az marad, akkor nekünk, akik továbbra is fontosnak tartjuk a szabadkereskedelmet, valami újat kell kitalálnunk.”

A cél, hogy az EU és a CPTPP országai összehangolják erőfeszítéseiket a szabályalapú kereskedelem védelmében, egy New Zealand-i pénzügyi tisztviselő szerint, aki a Politiconak-nak nyilatkozott, a legjobb eszköz a bizalom helyreállítására a rendszerben. Marco Molina pedig hozzáfűzte: „Ez vezetést és csapatmunkát igényel — valamint a reményt, hogy Washington végül felismeri: ez a kereskedelmi háború az amerikai érdekeket és fogyasztókat is sérti.”