A dán parlament elfogadott egy új törvényt, mely szerint 2040-re 70 évre emeli a hivatalos nyugdíjkorhatárt, így a skandináv ország igazi rekorderré válik Európában. Az emelés fokozatosan valósul meg, ami azt jelenti, hogy 2030-ban 68 évre, 2035-ben pedig 69 évre nő a jelenlegi, 67 éves korhatár. Az új, 70 éves korhatár minden olyan állampolgárra érvényes lesz, aki 1970. december 31. után született.

A dán nyugdíjrendszert 2006 óta az átlagos várható élettartamhoz kötik, amit ötévente vizsgálnak felül. A törvénycsomagot 81 képviselő támogatta, míg 21 ellene szavazott. A kormány szerint a változtatás célja a fenntarthatóság biztosítása az idősödő társadalom mellett. Ugyanakkor a szociáldemokrata miniszterelnök, Mette Frederiksen már 2024-ben jelezte, hogy a jelenlegi rendszer átalakítása napirendre kerülhet, ami meg is történt.

Frederiksen kijelentette, pártja már nem tartja helyesnek az automatikus nyugdíjkorhatár-emelést. Szerinte „nem lehet végtelenségig azt mondani az embereknek, hogy még egy évet dolgozniuk kell.” Ezzel a szemlélettel igyekeznek reagálni a társadalom különböző rétegeinek igényeire, különösen a fizikai munkát végző munkavállalókéra, akik nagy terhelésnek vannak kitéve.

Nem igazságos a magas nyugdíjkorhatár

Egy 47 éves, Tommas Jensen, aki ácsként dolgozik, a dán médiának nyilatkozva élesen bírálta a döntést. Ahogyan ő fogalmazott, „egyre csak dolgozunk és dolgozunk, de ez nem mehet így tovább.” Kiemelte, míg az irodai munkát végzők számára talán elfogadható a magasabb nyugdíjkorhatár, addig a fizikai munkások számára ez komoly nehézséget jelent. „Egész életemben fizettem az adót, legyen időm az unokákkal is.”

Több tüntetés is zajlott emiatt Koppenhágába a szakszervezetek támogatással. Jesper Ettrup Rasmussen, egy dán szakszervezeti szövetség elnöke a szavazás előtt igazságtalannak minősítette az intézkedést. Ezzel együtt rámutatott arra, hogy a dániai gazdaság erős, mégis náluk lehet a legkésőbb nyugdíjba vonulni. „Dánia gazdasága erős, mégis nálunk lesz a legmagasabb nyugdíjkorhatár az EU-ban. Ez megfosztja az embereket a méltóságteljes időskorhoz való joguktól.”

Európa-szerte változó a nyugdíjkorhatár, számos ország emelte azt az elmúlt években a várható élettartam növekedése és a költségvetési hiányok kezelése miatt. Svédországban például 63 éves kortól lehet igénybe venni a nyugdíjat, míg Olaszországban és az Egyesült Királyságban a korhatár 67 és 66 év körül mozog, bár az előrejelzések szerint tovább emelkedhet. Franciaországban is komoly társadalmi tiltakozást váltott ki a 2023-ban elfogadott törvény, mely 62-ről 64 évre emelte a nyugdíjba vonulás korhatárát – írja a BBC.