EU-s pénzek: a nagykövetek döntöttek, itt vannak a részletek 

Hétfőn este összeültek a tagállamok nagykövetei Brüsszelben, akiknek az volt a feladatuk, hogy egy egész csomagról döntsenek, amelynek része volt, az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós hitelfelvétel, a 15 százalékos globális minimumadó, a magyar helyreállítási terv és az EU-s pénzek felfüggesztése is. 

A nagykövetek meghozták a döntésüket, azonban még hátravan a pénzügyminiszterek keddi tanácskozása, az Ecofin, valamint az állam- és kormányfő is összeülnek a hét közepén. A teljes elfogadáshoz még egy-két szava lehet az Európai Parlamentnek is, de a mostani döntés teljesen meghatározhatja a továbbiakat.  Soron kívül Még mindig keresi a rendőrség az Andrássy úti Louis Vuitton üzletet kirabló elkövetőket

Elfogadták a helyreállítási programot 

A tagállamok úgy döntöttek, hogy jóváhagyják a tervet, amelyet Magyarország benyújtott – idézi a Mandiner az Európai Tanács közleményét. 

Úgy fogalmaztak, hogy „az uniós tagállamok üdvözölték, hogy az Európai Bizottság pozitívan értékelte a magyar nemzeti helyreállítási és ellenálló képességi tervet”.

A nagykövetek javaslatot tettek a Tanácsnak, amelyben az RRF elfogadására kérték őket, valamint arra, hogy indítsák el az eljárást, amellyel hivatalossá tehetik az elfogadást. A közlemény szerint, ha Magyarország teljesítette a „szupermérföldköveket”, 5,8 milliárd euró, azaz 2500 milliárd forint összegű támogatást vehet igénybe.

A támogatás még a koronavírus okozta gazdasági következményekből való kilábalása nyújtott támogatás, és emellett finanszírozni tudja a zöld- és digitális átállást. Az előirányzott intézkedések szerint a terv 48,1 százalékát éghajlatváltozást kezelő intézkedésekre kell fordítani, többek között lakossági napenergia-rendszerek támogatására és a villamosenergia-hálózat megerősítésére.

A csomagban vannak még beruházási intézkedések, amelyek érintik a közlekedést, vasúti beruházások, elektromos buszok, tarifarendszer-reform, ennek keretében az EU és Magyarország célja a tisztább, intelligensebb, biztonságosabb és hatékonyabb közlekedési ágazat kialakítása.

A helyreállítási terv 29,8 százaléka a digitális átállás támogatására fordítandó, amelyben érintett az oktatás és a közigazgatás digitalizálása és fejlesztése, valamint hasonló célokat fogalmaztak meg a közlekedés, az energia és az egészségügy körében is. 

A nagykövetek külön kiemelték, hogy a terv minden vonatkozó kritériumnak megfelel. Korábban a Bizottságtól is kiváló minősítést kapott a program, mindössze egy pontban nem a legjobb „jegyet” kapta, viszont abban egyik tagállam sem. 

7,5 milliárd helyett „csak” 6,5 milliárd eurót fagyasztanak be 

A csomag keretében a jogállamisági eljáráshoz kapcsolódó ügyben is született megállapodás: a helyreállítási program 5,8 milliárd eurós támogatási keretét elfogadja a Tanács. Felfüggesztettek összesen 6,5 milliárd eurót, viszont mivel az RRF-et elfogadták, ezért a pénzek nem fognak elveszni – írja a lap. 

A közleményben jelezték, hogy „az eljárás során Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy számos olyan korrekciós intézkedést fogad el, amelyeket a Bizottság alkalmasnak tart a felmerült aggályok kezelésére, amennyiben azokat együttesen, helyesen és hatékonyan hajtják végre”. 

Kiemelték, hogy „a Magyarország által kielégítően végrehajtott korrekciós intézkedések számát és jelentőségét figyelembe véve, valamint az együttműködés mértékét tekintve azonban »ésszerű közelítés« lenne a költségvetést érintő fennmaradó kockázatot az érintett programok kötelezettségvállalásainak 55 százalékában meghatározni”.

Ez azt jelenti, hogy míg korábban 65 százalékot akartak befagyasztani, úgy döntöttek, hogy ezt csökkentik 55 százalékra, azonban a felfüggesztést a Tanács a Bizottság javaslata alapján megszüntetheti két éven belül, úgy, hogy nem veszik el egyetlen eurócent sem, ha megfelelőnek értékelik a magyarországi helyzetet. 

A Mandiner beszámolója szerint azt írták, hogy „az uniós tagállamok elismerik a magyar hatóságok által végzett munkát, de úgy döntöttek, hogy ezek a korrekciós intézkedések nem kezelik kellőképpen a jogállamiság megsértésének feltárt eseteit és az uniós költségvetést fenyegető kockázatokat”.