Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

Egyre nagyobb a félelem az EU-ban Trump és Putyin találkozása miatt

Egyre nagyobb a félelem az EU-ban Trump és Putyin találkozása miatt

Egyre nagyobb a félelem az EU-ban Trump és Putyin találkozása miatt
Kreml

Az Egyesült Államok vállalta, hogy a Donald Trump és Vlagyimir Putyin között tervezett, augusztus 15-én Alaszka államban tartandó csúcstalálkozó előtt egyeztet majd európai partnereivel - jelentette be augusztus 11-én a lengyel miniszterelnök, Donald Tusk a The Guardian információi alapján

Ez a találkozó lesz az első személyes megbeszélés a két vezető között Trump hivatalba lépése óta, ám az ukrán részvétel még mindig tisztázatlan, ami Kijevben és Európa-szerte is komoly aggodalmakat kelt.

A cikk a videó után folytatódik

Tusk kifejtette, hogy „sok félelmem és sok reményem van” a megbeszéléssel kapcsolatban, egyúttal rámutatott Trump „néha kiszámíthatatlan taktikájára különféle lépések és akciók terén”. Az európai vezetők szoros kapcsolatot keresnek Trump-pal a csúcs előtt, ahogy azt a Bloomberg is jelezte augusztus 10-én, olyan forrásokra hivatkozva, akik ismerik az eseményeket.

Az Egyesült Államok alelnöke, JD Vance augusztus 9-én Londonban találkozott David Lammy brit külügyminiszterrel, majd másnap az EU nagyköveteit is tájékoztatták a fejleményekről. Az Európai Unió külügyminiszterei pedig augusztus 11-én virtuális egyeztetést tartottak.

Trump már korábban közölte az európai vezetőkkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy Putyin nyitott a tárgyalásokra, amennyiben azok „területcseréket” is magukban foglalnak – írta a Bloomberg. Bár az ilyen megállapodás részletei továbbra sem ismertek, egy ukrán elnöki hivatalhoz közeli forrás a The Kyiv Independentnek elmondta, Moszkva lényegében azt követeli, hogy Kijev vonuljon ki teljes mértékben a részben megszállt donyecki és luhanszki területekről, miközben felajánlja, hogy kivonja csapatait az északkeleti szumi és harkivi régiók egyes korlátozott területeiről.

Sok mindent kell rendezni

Az orosz hadsereg mintegy 20 százalékát elfoglalta Ukrajna területének, beleértve azokat a régiókat is, amiket már 2014 óta ellenőriz – például a Krímet, valamint a donyecki és luhanszki területek egy részét. 2022-ben Moszkva annektálta a donyecki, luhanszki, zaporizzsji és herszoni területeket, az úgynevezett álszavazások nyomán.

Putyin nyilvánosan követelte, hogy Ukrajna mondjon le a NATO-tagságról, vonja ki hadseregét mind a négy megszállt régióból, továbbá adja át azokat a jelentős városokat, amelyeket még mindig ukrán ellenőrzés alatt tartanak. Ezt Moszkva az idei májusi isztambuli béketárgyalásokon és a júliusi, alig egyórás tárgyalási fordulóban is megerősítette.

Zelenszkij viszont többször egyértelműen elutasította azokat a feltételeket, amik az ukrán területek hivatalos átadását követelik. Augusztus 9-i esti beszédében pedig figyelmeztetett: „a valódi béke nélküli rendezés” lehetőséget adna Oroszországnak arra, hogy megerősödjön, majd újra támadásba lendüljön.

Donald Tusk kiemelte, Ukrajna területi épségének megóvása „nem csupán szolidaritás kérdése a szomszédunkkal szemben, hanem a saját biztonságunk alapvető záloga is” – mutatott rá a lengyel miniszterelnök.