Éhínséget okozott az etnikai konfliktus a népes ország „éléskamrájában”
Északnyugat-Nigériában a vízhez és a földhöz való hozzáférés miatt a gazdák és pásztorok között dúló erőszak veszélyezteti az élelmiszertermelést, ami éhínséghez vezet a lakosok körében.
Fotó: Twenty20Benue államban a rizs, jamgyökér és szójabab termése egykor annyira bőséges volt, hogy „Nigéria élelmiszerkosarának” nevezték, azonban az elmúlt évek erőszakhullámai több ezer nigériai halálához és jelentős termelés-csökkenéshez vezettek. Emiatt az árak az egekbe szöktek, például a rizs ára immár 60 százalékos növekedést mutat.
Az ENSZ Világélelmezési Programja szerint Észak-Nigériában legalább 13 millióan küzdenek éhezéssel, emellett Benue államban több mint 1 millió földműves kényszerült lakóhelyét elhagyni a vízért és földért versengő pásztorok és földművesek közötti háborúskodás miatt.
Az erőszak és a koronavírus hatása pedig az élelmiszer-értékesítésre is kiterjedt, mivel a gazdák számára az utak immár nem biztonságosak a termények szállításához, a támadók pedig feldúlták a piacokat. Emiatt körülbelül 3000 ember menekült el Benue-ból, akik jelenleg egy táborban élnek Guma önkormányzati körzetében.
Gumában is minden nap küzdelem az élelemszerzés, hiszen a családok átlagosan naponta egyszer jutnak élelemhez, az iskolákban pedig gyakori eset, hogy a gyerekek sírva mennek be az osztályba, mert nem tudtak mit enni reggelire – derül ki az ABC News cikkéből.
A kormány most a Nemzeti Állattenyésztési Átalakítási Terv keretében próbálja megoldani a konfliktusokat, illetve azon igyekeznek, hogy a termőföldeket elég biztonságossá tegyék ahhoz, hogy az emberek visszatérhessenek a földműveléshez, emellett ösztönözni akarják a nomád pásztorokat arra, hogy állattenyésztéssel foglalkozzanak.
