Az Északi-sarkvidék 1971 óta háromszor gyorsabban melegedett, mint a Föld
Az Északi-sarkvidék 1971 és 2019 között háromszor gyorsabban melegedett, mint a bolygó egésze, nagyobb mértékben, mint korábban gondolták – figyelmeztetett egy friss tudományos jelentés.
Fotó: Unsplash/Willian Justen de Vasconcellos
Minden egyes tört fok nagy különbséget jelent: annak az esélye, hogy a jég nyáron teljesen eltűnik – mielőtt télen újra megfagyna – tízszer nagyobb, ha a Föld hőmérséklete 2 Celsius-fokkal emelkedik, mint ha 1,5 Celsius-fokkal emelkedne, a párizsi egyezményben meghatározott célok szerint.
A riasztó adatok az Északi-sarkvidéki Megfigyelő és Értékelő Program (Amap) által készített jelentés részét képezik, amelyet az Északi-sarkvidéki Tanács e heti, a régióval határos országokat tömörítő reykjavíki miniszteri ülésével egy időben tettek közzé.
„Fontos aktualitás, hogy az Északi-sarkvidék éves átlagos felszíni (szárazföldi és óceáni) hőmérsékletének növekedése 1971 és 2019 között háromszor nagyobb volt, mint a globális átlag növekedése ugyanebben az időszakban. Ez magasabb, mint amiről az Amap korábbi értékeléseiben beszámoltak”
– közölték a jelentés szerzői.
Az előző, 2019-es frissítés szerint az Északi-sarkvidék éves átlagos felmelegedése „több mint kétszerese volt a globális átlagnak, télen nagyobb növekedéssel”. A frissített jelentés azonban szerint kevesebb mint fél évszázad alatt, az 1971 és 2019 közötti időszakban az Északi-sarkvidék éves átlaghőmérséklete 3,1 Celsius-fokkal emelkedett, szemben a bolygó egészére vonatkozó 1 Celsius-fokkal.
„A legtöbb (üvegházhatást okozó gázok) kibocsátási forgatókönyv szerint a … modellek túlnyomó többsége azt vetíti előre, hogy az első, nagyrészt tengeri jégtől mentes Északi-sarkvidékre szeptemberben, 2050 előtt kerül sor” – áll a jelentésben.
„A jégmentes sarkvidéki nyár valószínűsége 10-szer nagyobb a 2 Celsius-fokos globális felmelegedés forgatókönyve esetén, mint a 1,5 Celsius-fokos forgatókönyv esetén” – mondták a kutatók.
A jelentésben idézett előrejelzések szerint az évszázad végére az Északi-sarkvidék átlaghőmérséklete várhatóan 3,3 és 10 fokkal emelkedik az 1985-2014 közötti időszak átlagához képest, a végső érték pedig az üvegházhatású gázok jövőbeli kibocsátásától függ.
