Mi az Északi Áramlat 1, és miért létfontosságú Európa számára?

Az Északi Áramlat-1 gázvezeték az elmúlt hetekben az Oroszország és az EU-tagállamok közötti vita középpontjába került, mivel Brüsszel arra törekszik, hogy elegendő tartalékot biztosítson a tagállamok számára a közelgő európai tél átvészeléséhez.

A Gazprom, az orosz állami irányítás alatt álló gázipari óriásvállalat az európai vezetők figyelmét is felkeltette, mivel többször is bejelentette, hogy karbantartási munkálatok és műszaki problémák miatt megszakadt a gázáramlás.

Kedden, amikor a blokk energiaügyi miniszterei Brüsszelben találkoztak, hogy jóváhagyjanak egy vészhelyzeti tervet, Kadri Simson, az EU energiapolitikai vezetője „politikai indíttatásúnak” minősítette a Gazprom bejelentését, miszerint a gázforgalmat a vezeték kapacitásának 20 százalékára csökkenti.

Miért fontos az Északi Áramlat 1?

• A Gazprom többségi tulajdonában lévő Északi Áramlat-1 a legnagyobb vezeték, amely Németországon keresztül kulcsfontosságú orosz földgázszállítmányokat szállít Európába.
• Az EU nagymértékben függ az orosz gáztól, tavaly Oroszország az EU földgázszükségletének mintegy 40 százalékát biztosította. Ez az arány idén jelentősen csökkent, ami megterhelte az energiaigényes iparágakat, és a nyersanyagárakat az egekbe repítette.
• A karbantartási munkálatok a múltban nagyrészt észrevétlenül zajlottak, de a vezeték mostanra alkudozási eszközzé vált, mivel Oroszország és a Nyugat gazdasági csapásokat mér egymásra válaszul Oroszország februárban indított teljes körű ukrajnai inváziójára.

Mi történt eddig?

• Oroszország júniusban a kapacitás 40 százalékára csökkentette az Északi Áramlat-1-en átmenő forgalmat, arra hivatkozva, hogy a Siemens Energy által Kanadában karbantartott turbina késve érkezett vissza. Németország elutasította a magyarázatot, mondván, hogy a csökkentésnek „nincs technikai indoka”.
• Moszkva ezt követően ebben a hónapban 10 napos éves karbantartási munkálatokra teljesen leállította a vezetéket, majd július 21-én újraindította azt, még mindig a normál szint 40 százalékán.
• Hétfőn a Gazprom bejelentette, hogy „a motor műszaki állapota” miatt leállítja az Északi Áramlat-1 vezeték utolsó két működő turbinájának egyikét. Hozzátette, hogy a vezetéken keresztül Európába irányuló szállítások szerdától a kapacitás mintegy 20 százalékára csökkennek.
• Kadri Simson, az EU energiapolitikai vezetője kedden azt mondta: „tudjuk, hogy erre nincs technikai ok”, és hozzátette, hogy az EU-nak a gázfogyasztás csökkentésével kell ellensúlyoznia Moszkva lépéseit.

Miért politikai a kérdés?

• Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak azt mondta, hogy Oroszország „nem érdekelt” az Európába irányuló gázszállításainak teljes leállításában. Azonban „ha Európa folytatja azt az irányt, hogy abszolút meggondolatlanul szankciókat és korlátozásokat vezet be, akkor a helyzet megváltozhat”.
• Vlagyimir Putyin orosz elnök előre jelezte a legutóbbi csökkentést, amikor ebben a hónapban arra figyelmeztette a Nyugatot, hogy a szankciók folytatása azzal a kockázattal jár, hogy katasztrofális energiaár-emelkedést okoz a fogyasztóknak világszerte.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap azt mondta, hogy Oroszország „nyílt gázháborút” folytat Európa ellen, amelyre szerinte keményebb szankciókkal kell „visszavágnia” a kontinensnek. 
• A német gazdasági minisztérium szerint nincs technikai oka annak, hogy tovább csökkentsék az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül történő gázszállításokat. Robert Habeck gazdasági miniszter a DPA hírügynökségnek azt mondta, hogy Putyin „alattomos játékot játszik”.

Mi lesz a következő lépés?

• Peszkov szerint a turbina még nem érkezett meg, de Moszkva reméli, hogy „inkább előbb, mint utóbb” telepítik.
• A megnyugtató nyilatkozatok ellenére Oroszország úgy dönthet, hogy ezen a télen elzárja az Európába irányuló gázáramlást, ami recesszióba taszítaná Németországot, és tovább növelné az orosz-ukrán konfliktus miatt már amúgy is magasra szökött élelmiszer- és energiaárakat.
• Németország ellátásának mintegy harmada Oroszországtól függ, és igyekszik feltölteni gáztárolóit, mielőtt a téli fűtéshez szükséges gázra szükség lenne.
• Az Európai Unió energiaügyi miniszterei kedden megállapodásra jutottak egy sürgősségi javaslatról, amely szeptember közepéig a gázfogyasztás 15 százalékos önkéntes csökkentését írja elő, hogy mintegy 45 milliárd köbméternyi, a télre szükséges gázt takarítsanak meg, azonban a javaslat nem ment át, ez a 15 százalékos tartalékoskodás csak „önkéntes” lesz.  

(Al Jazeera)