A sok építkezés miatt tovább pusztult a Balaton nádasállománya
A felmérések szerint a nádpusztulások nagy része olyan helyeken történt, ahol a nádas évtizedek óta intenzív emberi hatásnak van kitéve.
Az utóbbi évek során több helyen is romlott a Balaton nádasállományának állapota, a tavalyi alsóörsi nádpusztulás a sajtóban is nagy figyelmet kapott. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet április eleji felmérései alapján a pusztuló tendencia tavasszal sem változik: a nádas frontjában a víz felé, ha nem is tökéletes állapotú, de új, zöld nádszálak találhatók, a nádas belsejében, a part-felőli oldalon a nádasok pusztulnak.
Itt esetenként teljesen kihalt területek is találhatók, ahol elsősorban sás és gyékény növények jelentek meg. Ez a folyamat a korábban tapasztaltak ellentéte, amikor a pusztulás a víz-felőli oldalon ment végbe, és vékonyodó „babásodott” nádasszegélyeket eredményezett – áll az intézet oldalán néhány napja megjelent közleményben.
Mint fogalmaztak: az általuk vizsgált nádpusztulások nagy része olyan helyeken történt, ahol a nádas évtizedek óta intenzív emberi hatásnak van kitéve. Elsősorban olyan helyeken figyelhetők meg a változások (csónakkikötők, strandok, stégek-bejárók környéke), ahol a nádas feldarabolódása jelentős (10 méterenként vannak ilyen-olyan nyiladékok).
Például azokon a helyeken, ahol a nyaraló/kikötő tulajdonosok kivágták a nádat, vagy pedig ott, ahol friss építkezések és fejlesztések voltak az elmúlt években. Azaz mindenütt, ahol az emberi hatás túl intenzív – emelte ki a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, amelynek munkatársai a lenti felvételeket április elején, Alsóörs és Ábrahámhegy környékén készítették.
Korábban egyébként egy hidrobiológus azt mondta, több dolog is áll annak hátterében, hogy pusztul a nádas. Az egyik a nádaratások elmaradása, a másik a nádast felszabdaló stégek, bejárók számának növekedése, de két másik fontos dolgot is említett. Míg ebben a cikkben arról is beszámoltunk, hogy kedd reggel kibillent a Balaton, elöntötte a víz a badacsonyi strandot.