Hidrobiológus: ha nem teszünk valamit, akkor maga a Balaton is megváltozik
Elmondása szerint ennyi emberi beavatkozás túl sok volt már a nádállománynak, holott az a tó vízminőségének a védelmében is szerepet játszik.
Fotó: Unsplash 
Aggasztó jelenségre figyeltek fel a szakértők a Balatonon: a Paloznak és Alsóörs közötti partszakaszon pusztul a nádas. Pomogyi Piroska hidrobiológus az InfoRádiónak tett nyilatkozatában elmondta, ennek hátterében több dolog is áll:
- Az egyik a nádaratások elmaradása (a Szerdahelyi öbölben, Alsóörs és Paloznak között 2014-ben volt aratás, míg a Paloznaki-öbölben, Paloznak és Csopak között még régebben),
- a másik a nádast felszabdaló stégek, bejárók számának növekedése (különösen a Paloznaki-öböl keleti szélén),
- a harmadik és talán a legfontosabb tényező mind közül a gyakran tartósan magas vízszint (emiatt azonban megváltoztak az áramlási, a hullámzási viszonyok is),
- a negyedik pedig egy új kikötői móló, ami 300 méterre benyúlik a tóba (emiatt is megváltoztak az áramlási viszonyok).
Hozzátette, a második és a harmadik ok együttesen azért is problémás, mert ahol a stégek, bejárók felszabdalják a nádat, ott be tud hatolni a hullámzás, és tovább károsítja a nádat. Ha pedig egyéb tényezők is adódnak, mocsarasodás indul meg – írta az Infostart.
„Ennyi emberi beavatkozás túl sok volt már a nádállománynak. Az idén ráadások nagy viharok voltak, és összetörte az avas nádat. A fény nem tud lehatolni az alatta lévő rétegekbe, és emiatt az új hajtások sem tudtak előjönni”
– mondta Pomogyi Piroska.
Emlékeztetett, 2020 óta törvény szabályozza, hogy a magas minőségi osztályba tartozó nádasokban szigorúan tilos bármilyen beavatkozás. Például a stégbejárók legnagyobb része illegális. Illetve kiemelte, a Balaton vízminőségének a védelmében is szerepet játszik a nád, ezért a tó jellege is megváltozik. „Ha a nádas eltűnik, ha nem teszünk ellene valamit, hanem mindig csak károsítjuk a nádat, akkor maga a Balaton is megváltozik, és ez nem a Balaton lesz többé” – fogalmazott.
