A háború hatása: 71 millió ember zuhant szegénységbe az orosz invázió óta
Bár Oroszországot és mindenekelőtt Ukrajnát érinti a leginkább a háború, annak közvetett hatásai több ezer kilométerrel távolabb is érződnek.
Jemeni kisgyerek orvosi vizsgálatra érkezik anyjával egy egészségügyi központban, Szanaában 2020. április 19-én. Jemenben a 2014-ben kezdõdött polgárháború miatt több mint 10 millió gyermek éhezik, közülük legalább kétmillióan súlyosan alultápláltak.
MTI/EPA/Jajha Arhab
Ez derül ki egyértelműen az ENSZ legújabb jelentéséből, amely szerint a háború óta 71 millió ember zuhant szegénységbe – írja az Irish Examiner. Ennek az elsődleges oka, hogy a háború miatt meredek emelkedésnek indultak az energia- és élelmiszerárak.
Az ENSZ Fejlesztési Programja szerint a háború első három hónapja során 51.6 millió ember zuhant az abszolút mélyszegénységi küszöb (1.90 dollár/nap – 759 forint) alá, míg 71 millióan a szegénységi (3.20 dollár/nap – 1279 forint) küszöb alá.
A háború hatása a mindennapi élet költségeire van a legsúlyosabb hatással, amely már egy generáció óta nem látott mértékekre ugrott. A szegényebb országokban például a családok átlagosan bevételük 42 százalékát költik élelmiszerre, különösen a cukor, búza és étolaj árának emelkedése miatt.
Az a tény, hogy az oroszok továbbra is blokád alatt tartják az ukrán kikötőket, ezért több tízmillió tonna gabona állomásozik a tengerpartokon, további nyomást helyez az árakra, mivel ez a gabona szintén a szegényebb országokba ment volna.
A legsúlyosabb számadat pedig, hogy a háború kitörése óta sokkal súlyosabb az elszegényedés sebessége, mint a járvány alatt. Míg a pandémia alatt 18 hónap leforgása alatt tapasztalt 125 millió ember szegénységet, addig a háborúnak elég volt 3 hónap, hogy szegény sorba taszítson 71 millió embert.
Haiti, Argentína, Egyiptom, Irak, Törökország, Fülöp-szigetek, Ruanda, Szudán, Kenya, Sri Lanka és Üzbegisztán azok az országok, ahol a legsúlyosabb az infláció és amelynek lakosait a legérzékenyebben érinti az infláció általi elszegényedés.
Afganisztánban, Etiópiában, Maliban, Nigériában és Jemenben pedig különösen válságos a helyzet, mivel már a háború kitörése előtt is a konfliktusokból fakadóan súlyos gazdasági nehézségekkel küzdöttek, amit csak fokozott a háború.
A leginkább lesújtó adat pedig a következő: a szegénységben vagy szegénységnek kitett módon 5 milliárd ember él, a Föld lakosságának 70 százaléka. Ez azt jelenti, hogy egy nagyobb gazdasági válság esetében ennyi ember élhet szegénységben tartósabban.
A helyzet pedig egészen addig drasztikus marad, ameddig Oroszország folytatja népirtó háborúját Ukrajna ellen, amely az ötödik hónapjába lépett. A legdrasztikusabb kérdés a gabona átengedése lenne, ha az nem történik meg, súlyos globális válság jöhet.
