ENSZ: évtizedek óta először nőhet a mélyszegénység mértéke

Mark Lowcock, az ENSZ humanitárius ügyes összehangolásáért felelős irodájának vezetője egy keddi sajtótájékoztató során kiemelte, hogy elsősorban a koronavírus-járvány hatására egy évtizedek óta tartó jó tendencia szakad meg – számolt be róla az ATV.

A koronavírus-járvány gazdasági hatásai kapcsán továbbra is csak saccolgatni tudunk, az elemzők sem tudják még teljesen eldönteni, mennyire mély lesz az a válság, amelybe taszít minket a pandémia. Az ENSZ irodavezetőjének legújabb tájékoztatója szerint viszont egy szomorú jelenséget már ki lehet emelni. Soron kívül Ez történik, ha gyakran fogyasztunk tojást

Évtizedek óta először ugyanis ahelyett, hogy csökkenne, most először nő a mélyszegénység mértéke világviszonylatban, mely elsősorban a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak köszönhető – mondta Mark Lowcock, aki kiemelte, hogy a járvány elsősorban a legszegényebb és legkiszolgáltatottabb csoportok között tombol igazán.

Vannak egyéb, a koronavírus-járvánnyal összefüggő következmények is, amelyek negatívan hatnak a legkiszolgáltatottabb régiókra: jelenlegi számítások szerint duplájára nő az AIDS, a malária és a TBC halálos áldozatainak a száma is. Ezen felül pedig továbbra sem elhanyagolhatók a helyi konfliktusok, és a klímaváltozás következményei sem, amik szintén rontanak a helyzeten.

Lowcock kiemelte, hogy az ENSZ a bajba jutottak kétharmadához szeretne humanitárius segélyt juttatni, a maradék egyharmadot pedig a Vöröskereszt és egyéb humanitárius szervezetek segítségével pótolnák. Azt viszont elmondta, hogy az ehhez szükséges összeg és a felajánlott összegek között szakadék tátong.

Az irodavezető végül megemlített néhány országot, ahol a humanitárius válság rendkívül mély: Jemen, Szíria, Afganisztán, Kongó, Haiti, Nigéria, Dél-Szudán, Ukrajna és Venezuela. Ezen országoknál úgy fogalmazott, hogy sürgős segítségre szorulnak.