ENSZ: a drogcsempészet csak még jobban felgyorsítja az amazóniai erdőirtást
A termelés a világjárvány vége óta, a nemzetközi kereskedelem normalizálódásával ugrott meg, az abból származó bevételt pedig többek között illegális fakitermelésre fordítják.
Fotó: Engedély nélküli működés miatt bezárt aranybánya az Amazonas területén, a kelet-perui Madre de Dios megyében 2019. március 5-én. MTI/EPA/Guadalupe Pardo 
Az ENSZ arra hívja fel a figyelmet, miszerint a kábítószer-kereskedelemből befolyt bevételek miatt az Amazonas esőerdőiben folytatott illegális fakitermelés, állattenyésztés és aranybányászat is egyre nagyobb méreteket ölt, ami további veszélyeket rejt magában.
A World Drug Report 2023 című jelentésben kifejtették, hogy a Brazíliában, Kolumbiában, Peruban és Bolíviában működő bűnszervezetek egyre több pénzt és energiát ölnek ebbe, a meglévő ellátási láncaikat pedig arra használják, hogy fát, aranyat és vadon élő állatokat szállítsanak a területről.
A brazil Igarape Intézet egyik szakértője, Dr. Robert Muggah szerint a kokaintermelés rekordokat döntött az elmúlt néhány évben, a kábítószer-kereskedelemből származó, egyre növekvő bevételek pedig még inkább megnehezítik, hogy Brazília 2028-ig felszámolja az amazóniai erdőirtást.
Kiemelte, hogy az ország szén-dioxid-kibocsátásának mintegy fele az erdőirtásból származik, s elsősorban a határmenti területeken vágják ki a legtöbb fát kokatermesztés céljából. Ám az ennek felszámolására tett kísérletek eddig nem hoztak eredményt.
A The Straits Times a Bloomberg beszámolója alapján arra is kitért, hogy a világ kokaintermésének többségét Kolumbiában, Peruban és Bolíviában állítják elő, és a termelés a világjárvány vége óta, a nemzetközi kereskedelem normalizálódásával ugrott meg.
