Az Európai Bizottság 2020 októberében mutatta be az épületkorszerűsítési programra vonatkozó stratégiáját (Renovation Wave – Felújítási hullám), melynek legfőbb célja, hogy 2030-ra legalább megduplázza az épületkorszerűsítési arányt, úgy, hogy a felújítások nagyobb energia- és erőforrás-hatékonyságot eredményezzenek – adta hírül a G7 portál.

A program célkitűzései között szerepel az épületfelújítási ráta legalább évi két százalékra növelése (jelenleg ez csak egy százalék körül van), a nagyobb energia- és erőforrás-hatékonysággal járó „mélyfelújítások” ösztönzése, illetve EU-s szinten összesen 35 millió épület felújítása, és ehhez kapcsolódóan legalább 160 ezer új munkahely megteremtése az építőiparban 2030-ig.

Bár Magyarországon az átlagos felújítási ráta az EU-s átlagnál némileg magasabb (három százalék körüli), a hazai felújítások nagyrészt egyedi intézkedésekre terjednek ki – például nyílászárócserére, a fűtés korszerűsítésére vagy hőszigetelésre –, tehát „könnyű” felújításokra. Ezek önmagukban nem eredményeznek jelentős energiamegtakarítást – írták.

Egy komplex, átfogó felújítással nagyjából 50-60 százalékos, sőt akár 80 százalékos megtakarítást is el lehet érni. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) 2020 őszén reprezentatív lakossági felmérést készített arról, hogy a hazai háztartásokban milyen energetikai felújítások történtek az elmúlt öt évben, illetve milyen felújításokat terveznek a következő öt év során.

A felmérés alapján kiderült, hogy a felújításokat olyan támogatási rendszerrel lehet a minél mélyebb felújítások irányába terelni, amely a felújítás mélységéhez köti a támogatás mértékét, és annak függvényében nyújt plusz anyagi támogatást.