Az amerikai születésű, ugyanakkor perui állampolgársággal is rendelkező Robert Prevost személyében először került amerikai származású egyházfő a katolikus egyház élére. A 69 éves főpap, aki misszionáriusként és érsekként szolgált Peruban, Ferenc pápa egyik legjelentősebb reformjának végrehajtójaként vált ismertté, miután először nevezett ki nőket a püspökök jelölésében közreműködő befolyásos testületbe.

Misszionárius múlt és a Vatikánba vezető út

A chicagói születésű Prevost életpályájának meghatározó részét Peruban töltötte misszionáriusként, és csupán 2023-ban emelkedett bíborosi rangra. A néhai Ferenc pápa ebben az évben hívta a Vatikánba, ahol a püspöki kinevezéseket felügyelő hivatal vezetőjének nevezte ki, amely pozíció a katolikus egyház egyik legbefolyásosabb tisztsége.

Mindezek alapján a konklávéra olyan tekintéllyel érkezett, amellyel kevés bíboros rendelkezett. Amerikai állampolgársága azonban kezdetben hátráltató tényezőnek bizonyult, tekintettel arra a régóta fennálló íratlan szabályra, mely szerint az Egyesült Államok világi szférában betöltött geopolitikai hatalma miatt nem lehet amerikai pápa.

“A legkevésbé amerikai amerikai”

A La Repubblica olasz napilap találóan “a legkevésbé amerikai amerikainak” nevezte a halk szavú egyházfőt, aki perui állampolgársággal is rendelkezik. Szakmai pályafutása során kétszer választották meg az Ágoston-rend legfőbb vezetőjének, amely szerzetesrend 50 országban működik, és különös hangsúlyt fektet a közösségi életre, valamint tagjai egyenlőségére.

Ferenc pápa már évekkel korábban felfigyelt Prevostra, amikor 2014-ben az Ágoston-rend vezetői pozíciójából Peruba helyezte át, ahol először adminisztrátorként, majd Chiclayo érsekeként szolgált. Ebben a pozícióban maradt 2023-ig, miközben 2015-ben megszerezte a perui állampolgárságot.

Reformok és vezetői stílus

A vatikáni szerepvállalása során Prevost visszafogott nyilvános jelenlétet tartott fenn, ugyanakkor a befolyásos körökben jól ismerték. Kiemelkedő jelentőségű momentumként tartják számon, hogy ő felügyelte Ferenc pápa egyik legfontosabb reformját, amikor három nőt nevezett ki a püspökjelöléseket előterjesztő testületbe.

Mark Francis atya, aki az 1970-es évek óta Prevost barátja, a Reutersnek elmondta, hogy az új egyházfő elkötelezett híve elődje pápaságának, különösen a társadalmi igazságosság területén tett erőfeszítéseinek. “Mindig barátságos és kedves volt, valamint következetesen képviselte a józan észt és gyakorlatias megközelítést az egyház szegényeket segítő törekvéseiben” – nyilatkozta Francis, aki együtt járt szemináriumra Prevosttal.

Fidel Purisaca Vigil atya, Prevost korábbi egyházmegyéjének kommunikációs igazgatója megosztotta, hogy a bíboros minden reggel imádkozással kezdte a napját, majd a többi pappal együtt fogyasztotta el reggelijét, ezzel is demonstrálva közösségi elkötelezettségét.