A világ legerősebb hordozórakétájának számító, 123 méter magas óriás nemcsak Elon Musk Mars-kolonizációs víziójának kulcseleme, hanem a NASA holdprogramjának is meghatározó része. A tizedik tesztrepülést – amely most kedden valósulhat meg – különösen nagy figyelem övezi, hiszen az előző próbálkozásokat több robbanás és szétesés kísérte, amik egyre erősebben vetik fel a rakéta hosszú távú életképességének kérdését.

A SpaceX déli texasi bázisáról tervezett indításra helyi idő szerint este 6:30-kor nyílt volna meg az indítási ablak, azonban a rossz idő miatt ismét nem emelkedhetett a magasba a rozsdamentes acél monstrum. Ez már a második halasztás volt rövid időn belül, hiszen vasárnap egy földi rendszer szivárgása – amely a szakértők szerint rutinszerű probléma az űrrepülésben – akadályozta meg a felszállást.

A mostani küldetés célja, hogy a felső fokozatot – amit egyszerűen csak „Starship”-nek neveznek, és amely hosszú távon embereket és rakományt szállítana – szerkezeti terheléses teszteknek vessék alá. A repülés során a jármű fél világot átszelve az Indiai-óceánba csapódna, miközben a mérnökök új hővédő pajzs-anyagokat is kipróbálnak, valamint műholdmaketteket kísérelnek meg kiengedni.

A France24 beszámolója szerint ezúttal a „Super Heavy” első fokozatot nem próbálják meg visszafogni a kilövőtorony óriási „evőpálcika-karjaival”, hanem ellenőrzött módon a Mexikói-öbölbe csapódik majd.

Musk: „Az űrutazó civilizáció jövője végtelenül izgalmasabb”

A SpaceX alapítója, Elon Musk a hétfői közvetítésben ismét hangsúlyozta a küldetés tágabb célját. „A jövő, ahol űrutazó civilizációvá válunk, végtelenül izgalmasabb annál, mint ahol nem”. Bár Mars-terveit gyakran bírálják, Musk továbbra is úgy véli, hogy a Mars egyfajta „mentőcsónak” lehetne az emberiség számára, ha a Földön valamilyen katasztrófa következne be.

Az üzletember elismerte, számos mérnöki akadály áll még előttük: „Több ezer mérnöki kihívás vár ránk mind a hajó, mind a hordozó esetében, de talán a legnagyobb feladat egy teljesen újrafelhasználható orbitális hővédő pajzs kifejlesztése” – jelentette ki, miközben egy „Nuke Mars” feliratú pólót viselt. A szlogen arra a koncepcióra utal, amely szerint nukleáris robbanásokkal lehetne felmelegíteni a Mars jégsapkáját, üvegházhatású gázokat felszabadítva, ezzel Föld-szerűbbé alakítva a bolygó légkörét.

Egy másik sarkalatos kérdés az orbitális utántöltés megoldása, aminek során a rakétákat rendkívül lehűtött hajtóanyaggal kellene feltölteni a világűrben – ez eddig példátlan vállalkozás lenne, ám a hosszú távú küldetésekhez elengedhetetlen.

A Starship-program csúszásai nem csupán Musk terveit hátráltathatják, hanem a NASA Artemis-programját is. Az amerikai űrügynökség célja, hogy 2027 közepére ismét amerikai űrhajósokat juttasson a Hold felszínére, méghozzá egy módosított Starship leszállóegység segítségével. Ha azonban a SpaceX nem tudja időben megoldani a felmerülő problémákat, az az egész küldetést veszélyeztetheti.