Pezseghet az élet a Szaturnusz metánnal teli holdján

Első ránézésre az Enceladus nem éppen alkalmas az életre, hiszen a vastag kéreg alatt hatalmas kiterjedésű óceán húzódik, a masszív, fagyos vízjég pedig korántsem nyújt kedvező körülményeket a létformák számára.

Ezzel szemben a Cassini űrszonda révén az Arizonai Egyetem asztronómusai meglepő felfedezéseket tettek, ugyanis kiderítették, hogy az Enceladus kőzetekkel teli felszíne alatt lehetnek olyan meleg vizű források, mint a Földön. Ezeken a helyeken a hőmérséklet jelentősen megemelkedhetett, és akár az élet is kialakulhatott a környéken.

Minderre a hold atmoszférájában fellelhető metán szolgáltathatja a kulcsfontosságú bizonyítékot, ugyanis a Földön a mikroorganizmusok hidrogéngázt és szén-dioxidot fogyasztanak, amelyet metánként eresztenek ki a légkörbe, ezért feltételezhető, hogy az Enceladuson szintén parányi élőlények a felelősek a szerves gáz jelenlétéért.

A kutatócsapat lemodellezte a holdon uralkodó időjárási és geológiai körülményeket, és hipotetikus metántermelő mikrobákat alkalmaztak, amelyeket a földi élőlények alapján helyeztek ki a kísérleti környezetbe. Rájöttek, hogy a hidrotermikus ciklus kiegészítésével, illetve megfelelő mennyiségű hidrogén és szén-dioxid ellátásával, valamint a hőmérséklet fenntartásával egyaránt elérhető, hogy elszaporodjanak a baktériumok.

Összességében kijelenthető, hogy a Cassini megfigyelései és a Földön elvégzett célzott laboratóriumi tesztek alapján az Enceladuson mikrobiális élet lehet, így a tudósok szerint érdemes lenne egy landert küldeni a felszínére, hogy megvizsgálják elméletüket.

Ez természetesen nem lesz egyszerű feladat, mivel a NASA jelenleg más projektekre összpontosít, ezért még évtizedekig rejtély maradhat, valójában létezhetnek-e parányi élőlények a Szaturnusz korábban kietlennek hitt holdján.