Egyre kevesebb dohánybolt lehet a jövőben Magyarországon
Lázár János, a nem dohányzók védelme érdekében szükséges teendők összehangolásáért felelős miniszterelnöki biztos a Világgazdaságnak adott interjúban elmondta, hamarosan változtatásokat eszközölhetnek a dohányboltok esetében.
Budapest, 2020. február 2.
Egy Nemzeti Dohánybolt cégtáblája a I. kerületi Fő utcában.
MTVA/Bizományosi: Róka László
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzője/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Lázár János, a nem dohányzók védelme érdekében szükséges teendők összehangolásáért felelős miniszterelnöki biztos a Világgazdaságnak adott interjúban elmondta, hamarosan változtatásokat eszközölhetnek a dohányboltok esetében.
Az értékesítési helyek számának korlátozása és a termékek drágítása mind-mind sikeresnek bizonyultak, ugyanis átlagosan évente 1-2 százalékkal csökkent a dohányzó felnőttek aránya hazánkban.
Lázár közölte, itt az ideje annak, hogy hangsúlyosabb adóterhet rójanak ki a dohánytermékekre, ami jelenleg 77 százalékon áll, és januárban, illetve áprilisban tovább fog emelkedni.
A politikus kiemelte, ennek az adótehernek prevenciós hatása van, egyúttal hozzátette, amíg az elmúlt évtized elején stabilan 30 százalék feletti volt a fogyasztói arány, addig ez mára 20-25 százalékra zsugorodott.
A hagyományos dohánytermékek fogyasztásában még ennél is nagyobb a visszaesés, a mostani tervek szerint harminc év múlva szinte már alig lesznek dohányosok Magyarországon. A miniszterelnöki biztos úgy gondolja, a dohányadó emelése nem csupán egészségpolitikai eszköz, hanem külső kényszer is, mivel az EU megkövetel minden egyes tagországtól bizonyos jövedékiadó-szintet.
A fogyasztás csökkenése ellenére is 650-700 milliárd forintot termel évente a dohányipar, ami Lázár véleménye szerint azért lehet, mivel egyrészt továbbra is szükségük van a dohányosoknak a nikotinra, másrészt pedig mert a rendszer jól ellenőrzött, így a feketekereskedelem háttérbe szorult.
Miután a kereskedelmi koncessziókat húsz évre engedte át az állam, első körben úgy szűkíthető a piac, hogy nem újítják meg a visszaadott koncessziókat, azokon a területeken pedig, amelyeken ellátási hiány van, csak a korábbiaknál indokoltabb esetben adnak ki ideiglenes engedélyt.
