Egy veszélyes terület, amivel a koronavírus kapcsán még csak nem is számoltunk
Az ENSZ diplomatái és politikai szakértői úgy vélik, a koronavírus-járvány szerteágazó hatásai, köztük annak gazdasági pusztítása hatalmas humanitárius katasztrófát idézhet elő, valamint a zajló konfliktusokat is fokozhatja.
Az ENSZ diplomatái és politikai szakértői úgy vélik, a koronavírus-járvány szerteágazó hatásai, köztük annak gazdasági pusztítása hatalmas humanitárius katasztrófát idézhet elő, valamint a zajló konfliktusokat is fokozhatja.
Az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres még márciusban kérte a nemzetközi közösségtől, hogy a járványra való tekintettel kössenek nemzetközi tűzszünetet, és a koronavírus legyőzését követően rendezzék a konfliktusos helyzeteket. A főtitkár kérése nem hallgattatott meg, ugyanis továbbra is éles harcok zajlanak az olyan helyeken, mint például Jemen, Líbia, Szíria és Afganisztán.
Az eddig is heves politikai harcok, hatalmi trükközések uralta régiók, mint a Közel-Kelet vagy Afrika egyes országai, további súlyosbító tényezőt kaptak a nyakukba a koronavírus-járvány formájában. Több vetületből is a katasztrófával egyenlő az a tény, hogy ezen országokban felütötte fejét a már közel 700 000 ember halálát okozó vírus.
Egyrészt a belső konfliktusok miatt nagyon lepusztult állapotba kerültek ezen országok egészségügyi ellátórendszerei, több helyen az alapvető egészségügyi ellátás is gondot okoz, nemhogy az intenzívosztálybeli ellátás, ami a koronavírus-fertőzöttek esetében sajnálatos módon olykor nélkülözhetetlen.
Másrészt a pandémia befagyasztotta a nemzetközi kereskedelmet, amit még a legfejlettebb országok is megéreztek. A múlt pénteken nyilvánosságra hozott, második negyedéves GDP adatokból látszik a helyzet súlyossága, az Európai Uniós országok gazdaságai kétszámjegyű visszaesést produkált egyetlen három hónapos ciklus leforgása alatt.
Ne hagyd ki:
A háború sújtotta országokban pedig egyébként is rendkívüli gazdasági instabilitás uralkodik, mivel sok esetben a politikai harcok megakadályozzák a valós gazdasági tevékenységek végzését. Ezen országok pont ebből kifolyólag javarészt humanitárius szervezetekre és a nemzetközi közösségre tudnak csak támaszkodni, hogy legalább az alapvető életfeltételek biztosítva legyenek.
A koronavírus-járvány okozta leállás azonban egyrészt nagymértékben megzavarta a humanitárius szervezetek működését, másrészt a befizetési kötelezettséggel rendelkező államoknak a hozzájárulását is igencsak visszafogta. A háború által ízekre szaggatott országok gazdaságai pedig ezek nélkül nem igazán tudnak talpon maradni, nagyon törékeny állapotot előidézve ezzel.
Ha bekövetkezik a gazdasági katasztrófa, akkor az ahogyan a történelem során számos példán keresztül láthattuk, egyenes út a káoszba és a földi pokol állapotába. Az ENSZ szakértői is arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben ezt a helyzetet nem sikerül stabilizálni, még mélyebbé válhatnak a fegyveres konfliktusok, valamint burjánzani fog az erőszak.
Ne hagyd ki:
A vesztegzárak miatt ennek már láthatjuk az előjeleit, ugyanis a béketeremtő és békefenntartó csapatoknak igencsak szabályozottá vált a mozgástere, hogy megfeleljenek a járványügyi intézkedéseknek. Még a segélyek nyújtása is rendkívül nehézkessé vált ennek következtében, több millió embert az abszolút és felfoghatatlan nyomor felé sodorva.
Jemen kapcsán konkrétan azt emlegették, ha nem sikerül most és azonnal segíteni az közel-keleti nemzeten, akkor az ország egyszerűen összeomlik és teljesen szakadékba zuhan. A konfliktusok eszkalálódnak, az éhezés az egekbe szökhet és még ott a koronavírus is, ami akár emberek százezreit ölheti meg, csak a háború sújtotta régiókon belül.
Ne hagyd ki:
