Egy tanulmány szerint az új mutációk nyolcszor fertőzőbbek, mint az eredeti vuhani vírus
Egy friss tanulmányból derült ki, hogy a világon jelenleg domináns D614G névre keresztelt mutáció felelős a koronavírus rohamos terjedéséért, ugyanis nyolcszor fertőzőbb, mint az eredeti vuhani vírus.
CDC 
Megjelenése óta a koronavírus számtalanszor mutálódott, a kutatók pedig világszerte fáradhatatlanul azon dolgoznak, hogy kiderítsék, a vírus új variánsai vajon veszélyesebbek-e és képesek-e ellenállni a kifejlesztett oltóanyagoknak. Az eLife folyóiratban megjelent új tanulmány megállapította, hogy a D614G mutáció, mely a dél-afrikai, a brazil és a Kent variánsokban is jelen van, fertőzőbbé teszi a koronavírust.
Az Egyesült Államok kutatói úgy vélik, a D614G mutáció a legdominánsabb a világon, miután a mutációval rendelkező vírustörzset emberi tüdő-, máj- és vastagbélsejteken tesztelték. A kutatók vizsgálatai alapján kijelenthető, hogy a D614G mutációt hordozó variáns az eredeti vírushoz képest akár nyolcszorosára növelheti a koronavírus-fertőzés esélyét, Dr. Neville Sanjana, a tanulmány egyik kutatója szerint pedig ez lehet a magyarázat a koronavírus gyors terjedésére.
Dr. Sanjana úgy fogalmazott, azokban a hónapokban, mikor ezeket a vizsgálatokat lefolytatták, a D614G mutáció jelentősége előtérbe került, ugyanis a mutáció az univerzális prevalenciához közeledett, és az összes jelenleg aggodalomra okot adó változatban szerepel. Annak a megerősítése, hogy a mutáció nagyobb fertőzési esélyhez vezet, részben megmagyarázhatja, miért terjedt olyan gyorsan a vírus az elmúlt évben, a D614G mutáció azonban nem kapcsolódik a koronavírus súlyosabb lefolyású változatához.
Zharko Daniloski, Dr. Sanjana munkatársa, valamint a tanulmány társszerzője elmondta, nem tudták megállapítani, hogy a D614G mutációnak van-e funkcionális hatása, mivel a széles körben terjedés oka lehet egy alapító hatás is, ahol egy változat dominánssá válik, amiért kis számú fertőzöttek csoportja véletlenszerűen széles körben is elterjeszti.
Kísérleti adataik azonban egyértelműen azt mutatták, hogy a D614G variáns sokkal gyorsabban fertőzi meg az emberi sejteket, ennek okán pedig a kutatók attól tartanak, hogy az Egyesült Királyságban és a Kaliforniában felfedezett variánsok egyesültek, és létrejött egy új, a korábbiaknál is fertőzőbb hibrid mutáció.
Az amerikai vírusminta felfedezése komoly aggodalmat keltett azzal kapcsolatban, hogy a járvány egy új szakaszába léphet, bár a kaliforniai Los Alamos Nemzeti Laboratóriumban felfedezett rekombinációról egyelőre nem tudni, hogy mekkora veszélyt jelenthet a világ lakosságára.
A rekombináció egy mutációt hordoz a Kent-variánsból, melyet B.1.1.7 néven ismerünk, ezenkívül hordoz egy másik mutációt a kaliforniai variánsból, mely a B.1.429 nevet kapta. A Kent-variáns máris dominánssá vált az Egyesült Királyságban annak ellenére, hogy csupán néhány hónappal ezelőtt fedezték fel.
A kutatások szerint akár 70 százalékkal is fertőzőbb lehet, mint az eredeti vuhani törzs, miközben a dél-afrikai variáns csökkentheti a Pfizer által kifejlesztett oltóanyag hatékonyságát. A tanulmány szerint a vakcina hatékonysága jelentősen csökkenhet, bár a vállalat egyelőre nem adott pontos tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy az általuk kifejlesztett oltóanyag hatékonyan alkalmazható-e az új mutációk ellen is.
Dél-Afrikában a B.1.351 névre keresztelt variáns jelent meg, s máris megállapításra került, hogy a dél-afrikai variáns 60-70 százalékkal gyorsabban terjed, mint az eredeti vuhani koronavírus. Eddig a koronavírus elleni vakcinákat fejlesztő vállalatok szerint nincs kézzelfogható bizonyíték arra, hogy a variánsok csökkentenék a koronavírus elleni védettség szintjét.
