Egy tanulmány, mely részletesen megmutatja a járvány egészségügyi dolgozókra való pusztító hatását
Az Ottawai Egyetem kutatói készítették el azt a részletes tanulmányt, mely megmutatja, milyen súlyosan negatív hatása van a koronavírus-járványnak az egészségügyi dolgozókra nézve, különösen a mentális egészségükre nézve.
Debrecen, 2020. december 27.
Bakóné Bodnár Katalin, a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Infektológiai Intézetének gazdasági vezetõje megkapja a koronavírus elleni oltóanyagot az intézet oltópontján 2020. december 27-én. Ezen a napon az Európai Unió (EU) tagállamaiban megkezdõdött a lakosság koronavírus elleni összehangolt beoltása. Magyarországon elsõként az egészségügyi dolgozók kapják meg a Pfizer és a BioNTech által kifejlesztett vakcinát.
MTI/Czeglédi Zsolt
Az Ottawai Egyetem kutatói készítették el azt a részletes tanulmányt, mely megmutatja, milyen súlyosan negatív hatása van a koronavírus-járványnak az egészségügyi dolgozókra nézve, különösen a mentális egészségükre nézve.
A tanulmány szerint nemcsak a mindennapjaikat, hanem az alvásukat is jelentősen befolyásolja a járvány, amelytől így megvan a kockázata, hogy a jövőben nagyon súlyos mentális problémák alakulhatnak ki az érintett orvosoknál és ápolóknál – idézte a Medical Express. A Psychiatry Research nevű szaklapban publikált tanulmány egyébként az eddigi legátfogóbb tanulmány a témában.
A Jude Mary Cénat által vezetett kutatócsapat összesen 55 globális tanulmányt tekintett át és elemzett ki, amelyek ezzel a témával foglalkoznak, és amelyek mintegy 190 ezer önkéntes bevonásával készültek. A tanulmány neve végül elárulja a probléma komplexitását, amelyet a kutatók végig elemeztek:
A depresszió, szorongás, álmatlanság, poszttraumás stressz szindróma, és az egyéb mentális problémák tüneteinek jelentkezése a koronavírus-járvány által sújtott rétegekbe: rendszerszintű áttekintés és meta-analízis
Mint az átfogó tanulmányból kiderült, a koronavírus-járvány rendkívül negatív irányba befolyásolta az eddig is depresszióval, szorongással és PTSD-vel küzdő lakosságot, ám a legfontosabb találatuk, hogy ez az egészségügyi dolgozók körében igazán prominens. Azoknál, akik a frontvonalon dolgoznak, nagy a veszélye, hogy hosszú távon, nagyon negatív irányba befolyásolhatja mentális egészségüket a járvány. Dr. Cénat nagyon lesújtó adatokat közölt:
- A depresszió aránya 15.97 százalékkal
- A szorongás 15.15 százalékkal
- Az álmatlanság 23.87 százalékkal
- A PTSD 21.94 százalékkal
- A pszichés stressz aránya pedig 13.29 százalékkal nőtt a járvány által sújtott csoportok körében.
Dr. Cénat azt is ismertette, hogy az egészségügyi dolgozók körében az álmatlanság okozott jelentősebb problémát, sokkal nagyobb arányban fordult elő, mint az átlagos lakosság körében. A többi mentális probléma esetében viszont nem mutattak jelentős eltérést a lakossághoz képest:
„Ez egybeesést mutat a többi járvány vagy válság (mint a SARS vagy az Ebola) idején tapasztaltakkal, azonban hosszabb távú kutatásokat is el kell még végezni, hogy eldöntsük, minek köszönhető ez, például meg kell vizsgálni a taktikákat, amivel próbálnak megküzdeni az adott helyzetekkel”
A tanulmány vezetője hozzátette, a vizsgált alanyok neme és földrajzi régiója nem befolyásolta különösebben a járvány hatásait az emberek mentális egészségére, egyedül az egészségügyi dolgozóknál figyelhető meg az álmatlanság kimagasló aránya. Dr. Cénat hozzáteszi: ezek egyelőre rövidtávú következmények, a hosszú távúról még sejtésünk sincs.
A kutató ugyanis attól tart, hogy az egészségügyi dolgozók körében, a járványt követően hosszú távú mentálhigiéniás problémák alakulhatnak ki. Példaként megemlíti, hogy az orvosok és ápolók körében kimagasló álmatlanság egy fontos befolyásoló tényezője a depressziónak, valamint az öngyilkossági gondolatoknak.
Dr. Cénat végül megjegyzi, hogy a tanulmányuk az eddigi legátfogóbb kutatómunka, mely a koronavírus-járvány mentálhigiéniás hatásait vizsgálja, és abban reménykedik, hogy a jövőben remek alapot szolgáltathat a kutatásoknak ebben a témában.
