“Alapvetően a nyersanyagárak határozzák meg egy késztermék fogyasztói árát, azonban az elmúlt időszakban rengeteg olyan tényező is hatással lehet a végleges árra, ami korábban kisebb súllyal befolyásolta. Ma már nem lehet azt mondani, hogy a nyersolaj világpiaci ára határozza meg legmarkánsabban, mennyit fizetünk tankoláskor” – magyarázta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Szabad Európának. 

A szakértő szerint a koronavírus-járványt követő gazdasági felpattanás, azaz a hirtelen megnövekedett kereslet miatt drasztikusan emelkedtek a szállítási költségek, és hiány van az ehhez szükséges eszközökből – konténerekből, tankerekből – is, a logisztikai ágazat pedig nem bírja tartani a lépést a megrendelésekkel. 

Ráadásul az üzemanyagárakra a hazai valuta ereje is súlyos hatással van, és az elmúlt bő tizenhárom évben jelentős gyengülésen esett át a forint. 2008 júniusában egy amerikai dollár még csak 140 forint volt, idén október elején azonban 310 forint alatt már nem lehetett dollárt váltani. 

Virovácz hozzátette: mindemellett az energiaárak is emelkednek, ami a kitermelőket és az olajfinomítókat érinti, valamint a munkaerőköltségek is növekednek, amit szintén a fogyasztókra hárítanak át.

A szakértő szerint egyértelműen a koronavírus-járvány hatása, hogy a kereslet vesztett a rugalmasságából, és az emberek nem hajlandók letenni az autót, és ahelyett a tömegközlekedést használni, mert el akarják kerülni a zsúfolt járműveket. Inkább megspórolják máshol azt az összeget, amit a drágább üzemanyagra költenek. 

Magyarországon ráadásul rengeteg adó terheli az üzemanyagot, és a tankolás után kifizetett összeg csaknem fele az államkasszát gyarapítja. Grád Ottó, a a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára a Szabad Európának elmondta, hogy az 500 forintos benzinár 26 százaléka áfa, ami 106 forint, ehhez jön még a jövedéki adó, amely literenként 120 forint körül mozog, és az üzemanyagok literenkénti árából három-négy forintot készletezési díjként is be kell fizetni.