Kína nyíltan visszautasította az Egyesült Államok azon követelését, hogy állítsa le az orosz és iráni olajimportot. A kétoldalú kereskedelmi tárgyalások ellenére is mély ellentét maradt az energiaellátás kérdésében, miközben Washington 100 százalékos vámokkal fenyegeti Pekinget.

„Kína mindig olyan módon fogja biztosítani energiaszükségleteit, ami a nemzeti érdekeit szolgálja” – olvasható a Kínai Külügyminisztérium X-en közzétett hivatalos közleményében, amit az ABC News idézett a stockholmi tárgyalásokat követően. „A kényszerítés és a nyomásgyakorlás nem vezet eredményre. Kína szilárdan meg fogja védeni szuverenitását, biztonságát és fejlődési érdekeit.”

Az elutasító állásfoglalás éles kontrasztban áll azzal az egyébként tapasztalható közeledéssel, ami a világ két legnagyobb gazdasága között a kereskedelmi megállapodás irányába mutat. A nyilatkozat jól mutatja, Peking hajlandó keményen fellépni, ha szuverenitásáról és energiaügyeiről van szó – különösen, ha ezeket a kérdéseket összekapcsolják a Trump-adminisztráció külkereskedelmi stratégiáival.

Kína nem enged

Scott Bessent, az amerikai pénzügyminisztérium vezetője a megbeszélések után úgy fogalmazott: „A kínaiak nagyon komolyan veszik a szuverenitásukat. Nem akarjuk megsérteni ezt, úgyhogy ők inkább hajlandóak lennének 100%-os vámot fizetni.” Bessent a CNBC-nek adott csütörtöki interjújában elismerte: „A kínaiak kemény tárgyalópartnerek, de a nyomásgyakorlásuk nem akasztotta meg a folyamatot. Úgy gondolom, megvan bennünk a szándék egy megállapodásra.”

A Teneo tanácsadócég igazgatója, Gabriel Wildau szerint Donald Trump valószínűleg nem valósítaná meg a teljes vámemelést: „Az ilyen fenyegetések megvalósítása tönkretenné az eddigi előrelépéseket, és valószínűleg végleg meghiúsítaná, hogy Trump és Hszi Csin-ping elnök kereskedelmi megállapodást hirdessen ki az őszi találkozójukon.”

Az USA célja az orosz és iráni olajeladások korlátozásával az, hogy csökkentse e két állam hadikiadásainak forrását – Moszkva esetében az ukrajnai háború, Teherán esetében a Közel-Kelet-szerte támogatott fegyveres csoportok finanszírozása áll a háttérben.

Kína és India a célkeresztben

Az amerikai Energiaügyi Információs Hivatal 2024-es jelentése szerint Irán olajexportjának 80-90 százalékát Kína vásárolja fel, napi több mint egymillió hordóval. Emellett Kína az egyik legfontosabb vásárlója az orosz olajnak is – India mögött a második helyen áll, miután 2025 áprilisában 1,3 millió hordóval többet importált az előző hónaphoz képest.

India sem úszta meg a bírálatokat: Trump bejelentette, hogy 25 százalékos vámot vet ki az indiai termékekre, valamint további illetéket is, az orosz olajvásárlás miatt. Stephen Miller, a Fehér Ház helyettes kabinetfőnöke a Fox News műsorában így fogalmazott: „Az emberek meg fognak döbbenni, ha megtudják, hogy India gyakorlatilag Kínával azonos mértékben vásárol orosz olajat.”

A Republikánus Szenátus is kész fellépni: Lindsey Graham dél-karolinai szenátor áprilisban olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely akár 500 százalékos vámot is lehetővé tenne azon országok ellen, amelyek „tudatosan” vásárolnak olajat, földgázt, uránt vagy petrolkémiai termékeket Oroszországtól. „Ennek a törvénynek az a célja, hogy megszakítsa azt a láncot, amelyben Kína – egy kommunista diktatúra – piaci ár alatt vásárol olajat Putyin Oroszországától, ezzel pénzelve az ukrajnai háborút” – mondta Graham júniusi közleményében.

A kínai stratégia: stabilitás, olcsó energia, és geopolitikai előny

Danny Russel, az Asia Society Policy Institute vezető elemzője szerint Kína ma már úgy érzi, „nála vannak a lapok Washingtonnal szemben. Trump világossá tette, hogy egy látványos megállapodást akar Hszivel, így az iráni vagy orosz olajvásárlás elutasítása valószínűleg nem tekinthető alku-megszakító tényezőnek, még ha feszültséget is okoz.”

Russel hangsúlyozta, az orosz olaj vásárlása nemcsak stratégiai szolidaritás Putyin irányába, de egyúttal jelentős költségmegtakarítást is jelent Kínának. „Peking egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy lemondjon az orosz és iráni olajról – ez túlságosan fontos stratégiai energiaforrás, ráadásul jelenleg tűzoltó árakon jut hozzá.”