A másodlagos szankciókat és vámokat terveznek kivetni azon országokra, amik orosz olajat vásárolnak, ezzel közvetetten finanszírozva a háborút. „A másodlagos szankciók és a vámok azokkal szemben, akik fizetnek ezért a háborúért – például Kína, India és Brazília –, az egyértelmű következő lépés annak érdekében, hogy ezt a háborút véget vessük” – fogalmazott Matt Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a Bloombergnek adott nyilatkozatában.

„Ez igazán ott fog fájni, ahol számít, vagyis Oroszország fő bevételi forrásánál, ami az olajeladásokból származik ezekbe az országokba.” – idézi a TASZSZ.

Az Egyesült Államok lépése válasz lehet arra a geopolitikai helyzetre, amiben – a nyugati szankciók ellenére – Oroszország továbbra is jelentős bevételekhez jut a kőolaj-export révén, elsősorban ázsiai és dél-amerikai partnerei révén. Kína és India mellett Brazília is a legnagyobb importőrök között van, miközben az EU és az USA szankciós politikája a nyugati piacokat már korábban elzárta az orosz energiahordozók elől.

A Whitaker által elmondottak ismét rávilágítanak arra, hogy Washington nemcsak Oroszországot, hanem annak kereskedelmi partnereit is célba veszi, amennyiben azok hozzájárulnak Moszkva hadigépezetének finanszírozásához. A másodlagos szankciók olyan intézkedéseket takarnak, melyek nemcsak az elsődleges célországokat – jelen esetben Oroszországot –, hanem az azzal üzleti kapcsolatban álló harmadik feleket is sújtják.

Ez az eszköz már több alkalommal szerepelt az amerikai külpolitika arzenáljában, legutóbb például Irán és Észak-Korea esetében alkalmazták hasonló logika mentén. A bejelentés nemcsak geopolitikai, hanem gazdasági szempontból is jelentős hullámokat kelthet, különösen az érintett országok – Kína, India és Brazília – energiaimport-piacaiban. Mindez ráadásul egy olyan időszakban történik, amikor a globális olajárak újra emelkedő tendenciát mutatnak, az ukrajnai háború és a Közel-Keleten zajló feszültségek miatt.