Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke az év eleje óta nyíltan hangoztatja, szeretné elnyerni a Nobel-békedíjat, amit demokrata riválisa, Barack Obama 2009-ben – sokak meglepetésére – röviddel hivatalba lépése után kapott meg.
A 79 éves milliárdos minden alkalmat megragad, hogy kijelentse: „Megérdemli” az elismerést, arra hivatkozva, hogy hat háborút is lezárt, noha a gázai és az ukrajnai konfliktus – amiket saját állítása szerint rendezni kíván – továbbra is tart.
Kristian Berg Harpviken, a Norvég Nobel Bizottság titkára az AFP-nek nyilatkozva hangsúlyozta: „Természetesen észrevesszük, hogy bizonyos jelöltek nagy médiafigyelmet kapnak, de ennek valóban nincs hatása a bizottságban zajló vitákra. A bizottság minden egyes jelöltet a saját érdemei alapján mérlegel.”
Trump állítása szerint több külföldi vezető – köztük Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu és Azerbajdzsán elnöke, Ilham Alijev – is támogatta vagy jelölte őt a díjra. Ugyanakkor a jelöléseket január 31-ig kellett benyújtani, mindössze 11 nappal azután, hogy Trump visszatért a Fehér Házba, így ehhez rendkívüli gyorsaságra lett volna szükség.
„A jelölés önmagában nem feltétlenül nagy teljesítmény. A nagy teljesítmény az, ha valaki díjazott lesz. Tudják, a jelölésre jogosultak listája meglehetősen hosszú.” A jogosultak között a világ összes parlamenti képviselője és kormánytagja, korábbi díjazottak, valamint egyes egyetemi professzorok is szerepelnek, így több ezer, akár több tízezer ember tehet javaslatot – írja a France24.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
338 egyéni és szervezeti jelölt közül választják ki a győztest
Idén 338 egyéni és szervezeti jelölt közül választják ki a győztest, a lista 50 évig titkos. A legesélyesebb jelöltek rövid listára kerülnek, majd szakértői értékelést kapnak. „Amikor a bizottság vitázik, az a tudásbázis keretezi a megbeszélést, nem pedig az, hogy az elmúlt 24 órában melyik sajtóhír kapta a legtöbb figyelmet” – mondta Harpviken, hozzátéve: „Nagyon is tisztában vagyunk azzal, hogy minden évben vannak kampányok, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a folyamatot és az üléseket úgy szervezzük, hogy semmilyen kampány ne befolyásoljon bennünket indokolatlanul.”
A norvég pénzügyminisztérium megerősítette, július végén Trump telefonon beszélt Jens Stoltenberg pénzügyminiszterrel – a NATO korábbi főtitkárával – vámügyekről, de nem erősítették meg, hogy szóba került-e a Nobel-díj.
A Nobel-bizottság öt tagját a norvég parlament jelöli, de a testület ragaszkodik ahhoz, hogy döntéseit a pártpolitikától és a mindenkori kormánytól függetlenül hozza meg. Harpviken példaként említette, hogy 2010-ben a kínai ellenzéki Liu Hsziaobo kapta a díjat, annak ellenére, hogy a norvég kormány óvatos figyelmeztetést adott ki – ez évekre diplomáciai fagyponthoz vezetett Peking és Oslo között. „A Nobel Bizottság teljesen függetlenül jár el, és nem engedheti meg magának, hogy ilyen szempontokat figyelembe vegyen, amikor egyéni jelöltekről tárgyal” – szögezte le.
Halvard Leira, a Norvég Nemzetközi Ügyek Intézetének kutatási igazgatója szerint „az efféle nyomásgyakorlás általában visszafelé sül el”. Úgy véli, ha a bizottság most Trumpnak ítélné a díjat, „nyilvánvalóan azzal vádolnák, hogy behódolt”, és megsértette volna a függetlenségét.
Augusztusban három Nobel-történész ennél is tovább ment, és nyílt cikkben sorolta fel, miért nem kellene az elnöknek megkapnia az elismerést – többek között az orosz elnök, Vlagyimir Putyin iránti csodálata miatt, aki immár három éve háborút folytat Ukrajnában. „A Nobel Bizottság tagjainak teljesen el kellett volna veszíteniük az eszüket” – írták.