David Copley, egykori bányavállalati vezető és tartalékos hírszerzési tiszt a Fehér Ház döntése értelmében vezető pozícióba került a Nemzetbiztonsági Tanács (NSC) ellátásbiztonságért felelős irodájánál – erősítette meg három, a döntést ismerő forrás a Reuters hírügynökség exkluzív beszámolójában.

A pozícióváltás Copley részéről egyértelmű jele annak, hogy az NSC átalakulása során az Egyesült Államok kormánya stratégiai hangsúlyt kíván helyezni az ellátási láncok megerősítésére és a kritikus ásványkincsek – mint a kobalt, a nikkel vagy a ritkaföldfémek – amerikai hozzáférhetőségének biztosítására.

Bár Copley idén korábban még a National Energy Dominance Council (NEDC) élén tevékenykedett, amit a belügyminiszter vezet, mostantól az NSC nemzetközi gazdasági ügyekért felelős vezetőjeként folytatja munkáját. Egy neve elhallgatását kérő Fehér Házi tisztviselő a Reutersnek úgy fogalmazott: „Copley az NSC ‘nemzetközi gazdaság’ részlegének irányítását veszi át.”

Amerika válasza Kína erőfölényére

A Reuters beszámolója szerint az átszervezés hátterében nem pusztán személyi változások állnak, hanem az Egyesült Államok és Kína között egyre élesebbé váló „ásványháború” is. Peking nemrég ideiglenesen felfüggesztette a ritkaföldfém-mágnesek exportját, amellyel jelentős nyomást gyakorolt a globális piacokra és az amerikai döntéshozókra – mielőtt végül visszavonta a döntést. Ez az incidens is hozzájárult ahhoz, hogy a washingtoni vezetés megerősítse saját ellátási pozícióit, és újra tárgyalóasztalhoz kényszerítse a kínai felet.

Trump számára a kritikus ásványkincsek megszerzése már első elnöki ciklusa óta kiemelt jelentőségű kérdés, s nem titkoltan élesen bírálja Kína szinte teljes kontrollját e nyersanyagok felett. Az NSC mostani újrastrukturálása is ebbe az irányba mutat: az afrikai és a nemzetközi szervezetekkel foglalkozó irodák leépítésre kerültek, helyükre pedig az erőforrás- és geostratégiai fókusz lépett.

Geostratégiai fordulat és a nyersanyag-diplomácia

„Copley mandátuma tág értelemben geostratégiai ügyekre terjed ki” – idézte a Reuters egyik forrását. A geostratégia olyan nemzetközi kapcsolati terület, amely az erőforrások és a biztonság összefüggéseit vizsgálja – és különösen relevánssá vált Trump azon külpolitikai törekvései fényében, amelyek célja az erőforrásokhoz való hozzáférés megszerzése, akár bilaterális megállapodások révén is.

Ezen törekvések egyik példája az a 2024 áprilisi megállapodás, amit az Egyesült Államok Ukrajnával kötött, s amely értelmében Washington előnyös hozzáférést kapott az ukrán ásványkincsekhez. Korábban, 2023 májusában a Reuters már arról is beszámolt, hogy Copley részt vett azon tervek kidolgozásában, amik célja Grönland amerikai befolyási övezetbe vonása volt – elsősorban az ottani ritkaföldfém-lelőhelyek miatt.

David Copley, aki gazdasági végzettséggel rendelkezik, több mint tíz éve dolgozik az amerikai hírszerzés különböző szervezeteiben, jelenleg a haditengerészet tartalékos hírszerzési tisztje. Korábban szolgált az amerikai külügyminisztériumban is, ahol Irak-ügyekkel foglalkozott, valamint a Védelmi Hírszerző Ügynökség kötelékében is dolgozott. A bányászati szektorban a U.S. Silica nevű cég vezetői közt is tevékenykedett, tanácsadóként pedig a Boston Consulting Groupnál is megfordult.

Bár hivatalos megerősítés nem érkezett arra vonatkozóan, hogy Copley elhagyta-e már véglegesen a NEDC-t, az NSC-ben betöltött szerepe minden eddiginél magasabb szintű befolyást biztosít számára az Egyesült Államok stratégiai irányvonalainak alakításában.