DNS vizsgálatokkal fejtették meg a holt-tengeri tekercsek titkát
A 900 kéziratból álló gyűjteményt 1947 és 1956 között fedezték fel beduin kecskepásztorok a Kumráni-hegység barlangjaiban a mai Izraelben.
A 900 kéziratból álló gyűjteményt 1947 és 1956 között fedezték fel beduin kecskepásztorok a Kumráni-hegység barlangjaiban a mai Izraelben.
A kedden publikált tanulmány alapján a genetikai vizsgálatok eredményei után rájöttek, hogy nem mindegyik tekercs származik abból a sivatagi környezetből, ahol eredetileg megtalálták őket.
A pergamenből és papiruszból készült lapok héber, görög és arámi nyelveken íródtak. Tartalom szempontjából bibliai történetek szerepelnek rajtuk, többek között a tízparancsolat egyik legrégebbi változata is, amit valaha felfedeztek.
A tekercsekkel kapcsolatos kutatások már hosszú évtizedek óta folynak, végre azonban úgy tűnik, sikerült rálelni a rejtély kulcsára.
„A pergamendarabok analízise során rájöttünk, hogy egyes szövegek tehén- vagy birkabőrre voltak írva a korábban gondolt kecskebőrrel szemben. Ez azt bizonyítja, hogy a kéziratok nem sivatagból származnak.”
mondta Pnina Sor, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) projektvezetője.
Az IAA és a Tel-Aviv Egyetem közös kutatásában azonban pontosan nem tudták meghatározni, honnan eredeztethetőek a tekercsek. A kéziratok keltezése Kr. e. 3. századtól Kr. u. 1. századig tehető.
A legtöbb szakértő úgy véli, hogy a tekercseket Esszenész írhatta, aki egy zsidó szektától félve keresett menedéket a Júdeai-sivatag barlangjaiban. Mások azt feltételezik, hogy az iratokat azok a zsidók rejthették el, akik éppen a rómaiak elől menekültek.
Sor hozzátette,
„Az előzetes eredmények következményekkel lehetnek a zsidó történelem kutatására nézve is.”
Az ehhez hasonló régészeti kutatások érzékeny témának számítanak a Közel-Keleten, mivel az ásatások általában az izraeli-palesztin konfliktus határán zajlanak és sokszor a politikai pártok és szervezetek eszközévé válhatnak.
A tanulmányban részt vevő Beatriz Riestra megerősítette, hogy a kalligráfiai stílusjegyek és a pergamenben található bőr alapján egyértelműen kijelenthető, hogy máshonnan származhatnak a tekercsek.
Az elmúlt 60 évben több mint 25 ezer szövetdarabot találtak, amelyeket puzzle-szerűen kellett összeilleszteniük az archeológusoknak.
„Rengeteg tekercsdarab van, melyeket még mindig nem tudtunk összepárosítani. Ha esetleg rosszul rakjuk őket össze, azzal drámaian megváltoztathatjuk a kézirat értelmét”, mondta Oded Rechavi, a Tel-Aviv Egyetem kutatója.
Kapcsolódó hír:
