A pteroszaurusz közismerten hatalmas, félelmetes ragadozó volt, amelynek szárnyfesztávolsága a 3,5 métert is elérhette, ezen csoport egyik tagja pedig a minden idők legnagyobb repülő állata címre is méltó lehet – írják a beszámolóban. A Dracula névre keresztelt pteroszauruszt Erdélyben tárták fel, s bár pontos besorolása nem tisztázott, minden bizonnyal a késő kréta kori Azhdarchidae család tagja volt. A faj olyan óriásira nőtt, hogy egyes szakértők még azt is megkérdőjelezik, képes volt-e egyáltalán a magasba emelkedni.

Mivel az állat maradványai töredékesen kerültek elő, meglehetősen sok a kérdőjel vele kapcsolatban – jegyzik meg. Egy friss tanulmányban a kutatók a pteroszauruszok evolúciós történetét vizsgálták megkövesedett karjaik és lábaik alapján. A csapat végül arra jutott, hogy a jura kor közepén az állatok végtagjai egyre inkább elkezdtek hasonlítani a felszínen járó állatokéhoz, amelynek kapcsán Dr. David Unwin, a Leicesteri Egyetem munkatársa és a csapat tagja mondott részleteket.

„A korai pteroszauruszok hátsó végtagjait repülőhártya kötötte össze, ami súlyosan akadályozta a járást és a futást” – fogalmazott. Egyúttal kiemelte: a későbbi fajoknál ez a membrán szétvált, lehetővé téve, hogy mindkét hátsó végtag önállóan mozogjon. Ez kulcsfontosságú újítás volt, amely segítette a mozgékonyságot a földön, és ennek következtében a későbbi pteroszauruszok hatalmas méretűre nőhettek – írja a 24.hu az IFLScience cikke alapján.

„Az, hogy a pteroszauruszok tudtak repülni, csak egy része a történetüknek. Ha megvizsgáljuk, hogyan éltek a fákon vagy a földön, elkezdhetjük megérteni, milyen szerepet játszottak az ősi ökoszisztémákban” – nyilatkozta Robert Smyth, a tanulmány társszerzője. Mint azt már megírtuk, nemrégiben új dinoszauruszfajok maradványait fedezték fel Erdélyben, amelyek így a dinoszauruszok eltűnését megelőző, késő kréta időszakba engednek betekintést.

Az egyik szakember elmondta, háromféle növényevő dinoszauruszt találtak a Hátszegi-medence területén, pontosabb rendszertani helyüket egyelőre még nem tudták megállapítani. Míg ebben a cikkben arról ejtettünk szót, hogy két különböző kontinensen, egymástól több ezer kilométerre találtak egyforma dinoszaurusz-lábnyomokat. A több mint 260 nyom iszapban konzerválódott, ősi folyók és tavak mentén.