A leggyakoribb formája az Alzheimer-kór, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az esetek 60-70 százalékáért felelős. Bár a legtöbb kutatás eddig az agyszövet mennyiségi csökkenésére összpontosított, a legújabb amerikai vizsgálatok szerint az agy alakja is kulcsfontosságú lehet a betegség korai felismerésében.

A Kaliforniai Egyetem kutatói több mint 2600, 30 és 97 év közötti felnőtt agyi felvételét elemezték, és meglepő összefüggéseket találtak. A vizsgálat vezető szerzője, Niels Janssen így fogalmazott: „A legtöbb agyöregedéssel foglalkozó tanulmány arra összpontosít, hogy mennyi szövet vész el az egyes régiókban. Mi azonban azt találtuk, hogy az agy teljes alakja szisztematikusan változik, és ezek a változások szorosan összefüggnek azzal, hogy valakinél jelentkezik-e kognitív hanyatlás.”

Az elemzés szerint a kognitív hanyatlást mutató idősebb felnőttek agyában az alsó és elülső területek kitágultak, míg a felső és hátsó régiók befelé húzódtak. Azoknál, akik gyengébb érvelési képességeket mutattak, gyakran „kifejezettebb hátsó kompressziót” figyeltek meg, vagyis a hátsó részek erőteljesebb nyomódását. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy ezek a változások különösen az entorhinális kéregre hatnak, amely az emlékezet szempontjából kulcsfontosságú terület, és az Alzheimer-kór egyik elsődleges érintett régiója – írja a Mirror.

A társszerző, Dr. Michael Yassa így magyarázta a jelenséget: „Ez segíthet megérteni, miért tekinthető az entorhinális kéreg az Alzheimer-kór kiindulópontjának. Ha az öregedő agy fokozatosan úgy változik, hogy ezt a sérülékeny régiót egy merev határhoz szorítja, az tökéletes vihart teremthet a károsodás kialakulásához.” Hozzátette: „Ennek a folyamatnak a megértése teljesen új módot ad arra, hogy az Alzheimer-kór mechanizmusáról és a korai felismerés lehetőségéről gondolkodjunk.”

A kutatók szerint az agy formájának változásai nemcsak a betegség kockázatának jobb megértését segíthetik, hanem hozzájárulhatnak a legkorábbi stádiumokban történő felismeréshez is. Dr. Yassa összegzésként így fogalmazott: „Még csak most kezdjük feltárni, hogyan alakítja az agy geometriája a betegséget. De ez a kutatás azt mutatja, hogy a válaszok talán szemünk előtt rejtőznek – magában az agy alakjában.”

A demencia leggyakoribb tünetei

A betegség jelei típusonként eltérhetnek, de a korai szakaszban gyakran előfordul:

• nehézség a beszélgetés követésében vagy a megfelelő szó megtalálásában
• zavartság időben és térben
• hangulatváltozások
• koncentrációs nehézségek
• mindennapi feladatok elvégzésének problémái (például vásárlásnál a visszajáró összeg összekeverése),
• memóriazavar

Az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata (NHS) hangsúlyozza: „Bár jelenleg nincs gyógymód a demenciára, a korai diagnózis bizonyos esetekben lassíthatja a betegség előrehaladását, így az érintett hosszabb ideig megőrizheti szellemi képességeit. A diagnózis segít abban is, hogy a betegek megkapják a megfelelő kezelést és támogatást, valamint felkészülhessenek a jövőre.”