A dél-koreai elnök csak olajat önt a tűzre a zaklatási botrányban
Dél-Korea elnöke közelmúltbeli kijelentéseivel csak tovább rontja a helyzetet: az elnök ugyanis „a nők védelme érdekében” megpróbálja megszüntetni a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó minisztériumot, annak ellenére, hogy ez egy komoly visszalépés lenne a nők jogainak védelme kapcsán.
Fotó: MTI/EPA/YNA
Ahogy arról korábban is írtunk, az egész országot megrázta annak a fiatal nőnek az esete, akit zaklatója éveken át inzultált, azzal fenyegette, hogy bántani fogja, ha visszautasítja a közeledését, majd kegyetlen módon meggyilkolta a nőt, azon a metróállomáson, ahol a nő és korábban a zaklató is dolgozott.
Jun Szogjol, Dél-Korea elnöke azonban most szemmel láthatóan folytatja a választási kampányában is hangsúlyos furcsa megközelítést, nevezetesen, hogy a férfi szavazókat akarta megnyerni, most pedig újabb lépéseket tenne a nők jogainak védelme ellen.
Az elnök ugyanis kijelentette, támogatja a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó minisztérium megszüntetését, és állította, hogy „ez a nők jogainak javításához vezet”. A májusban hivatalba lépett konzervatív elnök azonban kétségkívül heves ellenállásba fog ütközni, hiszen a nemzeti gyűlésnek is jóvá kell hagynia a tervet, ám a liberális ellenzéki Demokrata Pártnak van többsége.
Az elnök a férfiakat védi
Jun egyenesen azzal vádolta a minisztériumot, hogy „potenciális szexuális bűnözőként” kezeli a férfiakat, hogy minél szigorúbb büntetéseket vezethessen be a szexuális zaklatásról szóló „hamis állításokért” – a jogi szakértők és kampányolók szerint azonban ezzel a kijelentéssel csak azt éri el, hogy még több nőt riaszt el arról, hogy a hatóságokhoz forduljon zaklatás esetén.
Pénteken állította, hogy a minisztérium megszüntetése nem csorbítaná a nők jogait az országban, annak ellenére, hogy Dél-Korea már évek óta döbbenetesen rossz eredményeket produkált a nemek közötti egyenlőség helyreállítása terén.
„A nemekért felelős minisztérium megszüntetése a nők, a családok, a gyermekek és a szociálisan gyengék védelmének megerősítéséről szól”
– közölte.
A nők jogai és a nemek közötti egyenlőtlenség
Nem lehet azt mondani, hogy ne történt volna pozitív irányú elmozdulás a nők jogainak védelme kapcsán, ám a változások mértéke minimális: az abortuszt például 2021-ben dekriminalizálták, és valamelyest javult a felsőoktatásba történő beiratkozási arány is, ám ez eltörpül a problémák mellett.
Friss adatok szerint ugyanis az OECD-országok közül még mindig Dél-Koreában a legnagyobb a nemek közötti bérszakadék, a nők ugyanis átlagosan egyharmadával kevesebbet keresnek, mint a férfiak.
Ha a vezető pozíciókat vesszük górcső alá, hasonló kép rajzolódik ki: a nők aligha képviseltetik magukat az igazgatótanácsokban és a nemzetgyűlésben, a kampányolók pedig követelik, hogy a hatóságok végre lépjenek fel a kémkamerás bűncselekmények ellen.
