A DR és más dán médiumok beszámolói szerint a Dán Királyi Hadsereg parancsnoka, Peter Boysen egy „jelentős hozzájárulásnak” nevezett katonai egységgel együtt landolt Kangerlussuaqban, Nyugat‑Grönlandon. 58 dán katona érkezett a térségbe, csatlakozva ahhoz a mintegy 60 fős kontingenshez, amely már korábban megkezdte részvételét az Operation Arctic Endurance nevű többnemzeti hadgyakorlaton.

A dán védelmi minisztérium és a fegyveres erők nem reagáltak azonnal a sajtó megkereséseire, ám a lépés időzítése önmagáért beszél: néhány órával azután történt, hogy Trump egy NBC News‑interjúban arra a kérdésre, vajon erővel is elfoglalná‑e a stratégiai jelentőségű, ásványkincsekben gazdag területet, mindössze annyit válaszolt: „no comment” – vagyis „nem kommentálom”.

Trump megint megszólalt

A feszültséget tovább növelte, hogy Trump a hétvégén egy üzenetben azt írta Norvégia miniszterelnökének, Jonas Gahr Størének, hogy a Nobel-békedíj elmaradása után már nem érzi kötelességének, hogy „tisztán a békére gondoljon”. Dánia ugyan nyitott egy erősebb amerikai katonai jelenlétre Grönlandon, többször is egyértelművé tette: a terület nem eladó, és bármilyen erőszakos lépés a NATO végét jelentené.

Trump ragaszkodása ahhoz, hogy Grönlandnak amerikai ellenőrzés alá kell kerülnie, az USA és Európa kapcsolatát évtizedes mélypontra taszította, és felvetette a NATO széthullásának lehetőségét is. A szövetség 5. cikke szerint ugyanis egy tagállam elleni fegyveres támadás minden tagállam elleni támadásnak minősül.

A NATO is figyel

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Mark Rutte, a NATO főtitkára hétfőn találkozott Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszterrel és Vivian Motzfeldt grönlandi külügyminiszterrel, hogy megvitassák az északi térség biztonságának megerősítését, beleértve egy közös NATO‑misszió létrehozását is. Rutte a megbeszélés után kiadott közleményében hangsúlyozta az Északi-sarkvidék jelentőségét „kollektív biztonságunk szempontjából”, és hozzátette: „Szövetségesként továbbra is együtt fogunk dolgozni ezekben a fontos ügyekben.”

Poulsen a találkozó után a szövetség erejét emelte ki: „Köszönjük szövetségeseinknek, hogy kiállnak Grönland és Dánia mellett.”

Kereskedelmi háború is fenyeget

A katonai feszültségek mellett Trump azzal is fenyegetőzik, hogy vámokat vet ki Dániára és további hét európai országra, amíg nem születik megállapodás Grönland eladásáról. Ez könnyen teljes körű transzatlanti kereskedelmi háborúhoz vezethet – jegyzi meg az Al Jazeera.

Az Európai Unió csütörtökön rendkívüli ülést tart, ahol a válaszlépések között szerepelhetnek megtorló vámok és az úgynevezett Anti‑Coercion Instrument, közkeletű nevén a „kereskedelmi bazooka” aktiválása. Ennek alkalmazása lehetővé tenné, hogy az EU széles körű korlátozásokat vezessen be amerikai technológiai vállalatok befektetéseire és üzleti tevékenységére az egységes piacon.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a davosi csúcson amerikai diplomatákkal folytatott megbeszélésén hangsúlyozta a „Dánia és Grönland szuverenitásának egyértelmű tiszteletben tartását”, hozzátéve: „Ez rendkívül fontos a transzatlanti kapcsolataink szempontjából.”

Ugyanakkor kijelentette, hogy az EU továbbra is kész szorosan együttműködni az Egyesült Államokkal, a NATO-val és más szövetségesekkel, „Dánia szoros bevonásával, hogy előmozdítsuk közös biztonsági érdekeinket.”