Csúcson az idegengyűlölet a legnagyobb afrikai országban: „Itt vér fog folyni”
Számos nemzetközi jogi szervezet figyelmeztetett, hogy az elmúlt idők során újra csúcson van az xenofóbia Dél-Afrikában, az országban, mely az etnikai egyenlőtlenségek tekintetében meglehetősen terhelt múlttal rendelkezik.
Számos nemzetközi jogi szervezet figyelmeztetett, hogy az elmúlt idők során újra csúcson van az xenofóbia Dél-Afrikában, az országban, mely az etnikai egyenlőtlenségek tekintetében meglehetősen terhelt múlttal rendelkezik.
Az Al Jazeera egy Syed nevű üzlettulajdonos példáján keresztül mutatta be, mennyire elszabadult az idegengyűlölet problémája a kontinens egyik legnagyobb hatalmában. Syed egy bangladesi származású üzlettulajdonos, akinek a fővárosban, Johannesburgban van egy kisebb üzlete, mint egy átlagos vállalkozónak.
Ami nem átlagos viszont Syed helyzetében, hogy az elmúlt idők során komoly etnikai alapú támadásokkal kellett szembenéznie, egy csoport rasszista lázongó kövekkel és egyéb tárgyakkal dobálta mind őt, mind a boltját, pusztán az eltérő származása miatt. Syed szerint három napot kellett várniuk rendőrségi közbeavatkozásra, azonban addigra már több mint 1000 bangladesi üzletet rongáltak meg.
Syed példája csak egy a sok közül, amire számos nemzetközi emberi jogi szervezet, köztük a Human Rights Watch is figyelmeztetett egy csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében. A riportban részletesen bemutatják, ahogyan a rasszista indíttatású tömeg több bevándorló csoport ellen intézett összehangolt támadásokat, ugyanis őket tartják felelősnek az ország romló gazdasági helyzetéért.
A HRW szerint a xenofób támadások a különböző ázsiai és más afrikai népcsoportok ellen rutinszerűvé váltak, és nem egyszer fordult elő, hogy ezen támadásoknak halálos kimenetel lett. A jelentés is egyértelműen megállapítja, a támadók közvetlen kapcsolatot látnak a romló életviszonyok és a bevándorlók között.
A nem dél-afrikai származású csoportokat többször vádolták azzal, hogy elveszik az állandó állampolgároktól a munkákat, valamint a nőket, ezen felül olyan vádak is elhangoztak, hogy rontják az ország közszolgálatainak minőségét, betegségeket terjesztenek, valamint bűnszervezeteket irányítanak.
„A xenofób támadásokkal Dél-Afrika alkotmányos ígéretét árulják el. Az alkotmány világosan kimondja a rasszizmus elleni fellépést, valamint az emberi méltóság tiszteltben tartását. A nem dél-afrikai emberek abban a reményben jönnek ide, hogy egyenlően és szabadon élhetnek, viszont pont ezt a gondolatot árulják el a támadásokkal”
mondta Kristie Ueda, a jelentés szerzője.
Szeptember 2 és 9 között legalább egytucat embert öltek meg, valamint több ezer embert elkergettek otthonából a rasszista támadásokkal. A lázadások és garázdaság mellett egyébként még több ezer fős tüntetéseket is szervezetek, amelyek szintén annak a jegyében zajlottak, hogy a külföldi származásúak távozásra bírják.
A HRW beszámolója szerint olyan WhatsApp üzeneteket és hangüzeneteket is láttak, amelyekben „halálos” támadásokat ígérnek a külföldiek ellen, valamint abban az esetben, ha nem távoznak, akkor „vér fog folyni”. A probléma viszont nem most kezdődött, már 2015-ben és 2017-ben is volt egy nagyobb xenofób támadáshullám, melyben szintén többen életüket vesztették.
„A xenofóbia minden fekete bőrszínű külföldit érint Dél-Afrikában, a társadalom minden rétegében fellelhető ez a gondolat, ami egy különösen ellenséges társadalom képét mutatja” – mondta Angela Mudukuti, egy zimbabwei emberi jogi ügyvéd. A HRW jelentése szerint pedig nem csak az átlagemberek, de a hatóságok is részt vesznek ebben.
Több bizonyítékot találtak arra ugyanis, hogy a rendőrség például papírokat és igazolásokat hamisított, melyek mögé bújva súlyos idegengyűlölő támadásokat hajtottak végre. A jelentés szerint a hatósági kutatás alá vetett boltok körében aránytalanul magas a külföldi származású tulajdonosok körébe tartozó üzletek száma.
NIGÉRIÁBAN PEDIG ARRÓL DÖNTÖTTEK, RADIKÁLISAN FOGJÁK BÜNTETNI A NEMI ERŐSZAKOLÓKAT
A kormány is érzékelte már a problémát, ezért 2019 márciusában egy nemzeti akciótervet is kidolgoztak, mellyel a rasszizmust, az etnikai diszkriminációt és az intoleranciát nyomnák el. Az ötéves tervnek az a célja, hogy egy jogi védőhálót alkossanak a külföldi származásúak számára, akiket etnikai alapú támadás ér.
Ennek ellenére a támadások még mindig nem értek véget, ami mögött Steven Gordon kutató szerint az állhat, hogy a terv nem tartalmaz konkrétumokat, mindössze nagyon tágan értelmezhető fogalmakat és megoldási javaslatokat. Többen úgy vélik, a kormány valójában homokba dugja a fejét, és azt kommunikálja, nincsen xenofóbia az országban.
A probléma viszont legfőképpen az, hogy a könyörtelen apartheid rendszer lebomlása óta a fejekben még mindig nem szűnt meg a rasszizmus, hanem továbbra is virulensen él. Ezúttal azonban nem bőrszín alapján, belső rasszizmus formájában, hanem inkább származása alapján, külső rasszizmusba manifesztálódva. A betegséget nem sikerült meggyógyítani, és nem is tűnik úgy, hogy lenne központi akarat a gyógyítás megkezdésére.
