Csőd szélén a mezőgazdaság – egyre kevesebb az állattartó Magyarországon

Egyre több az EU-ban a nagy gazdaság, miközben a gazdálkodók számának uniós szintű csökkenése jelentős mértékű. Magyarországhoz hasonlóan több országban is drasztikusan csökkent az állattartók száma az elmúlt években – írta a Világgazdaság.

Az Európai Unióban a gazdálkodók több mint fele növénytermesztésre, csaknem a negyede állattenyésztésre szakosodott. A juh-, a kecske- és az egyéb, legeltetett állatállományok a legjelentősebbek. Soron kívül Szentkirályinak elege van Karácsonyból: „Közpénzből készpénz lett”

A vegyes gazdaságok alig több, mint egyötödét teszik ki az EU-ban található összes agrárüzemnek. Ezek számát tekintve jelentős elmozdulás volt tapasztalható a vegyes gazdaságoktól a növénytermesztésre szakosodott üzemek irányába 2005 és 2016 között.

Az összes gazdálkodó számát tekintve a legtöbb, növénytermesztésre specializálódott termelő az EU-ban Cipruson, Olaszországban, Görögországban és Spanyolországban van, valamennyi 70 és 80 százalék közötti aránnyal, 2005 óta gyakorlatilag változatlanul. Magyarországon ez az arány 50 százalék körül volt 2016-ban, ami a legtöbb uniós tagállamhoz hasonlóan növekedést jelent 2005-höz képest.

Magyarországon – akárcsak Szlovéniában, Szlovákiában és Finnországban – az utóbbi tíz évben a legtöbbet csökkent az állattartók száma, ami jól kivehető a KSH Agrárcenzusának 2020-as adataiból is.

Az Európai Unióban működő több mint 10 millió gazdaságban tízből hét mezőgazdaságiüzem-vezető férfi. A gazdaságvezetők többsége pedig legalább 55 éves, és csak minden tizedik fiatal (40 év alatti). Jól látszik az Eurostat felméréséből, hogy az idősebb gazdaságvezetők inkább a kisebb gazdaságokban, míg a fiatalabbak inkább a nagyobbakban dolgoznak.2005 és 2016 között csaknem 30 százalékkal esett vissza a gazdálkodók száma.