Csirkeembriókkal éleszthetik fel a dinoszauruszokat

Tudósok sokáig azt hitték, a dinoszauruszok végérvényesen kihaltak a 65 millió évvel bekövetkezett aszteroida-becsapódás után, később viszont bebizonyították, hogy a holocénben, vagyis napjainkban is élő madárfélék lényegében a dinoszauruszfajok közvetlen leszármazottjai.

Éppen ezért nem véletlen, hogy a tudósok madarak DNS-ét próbálják úgy változtatni, hogy atavisztikus, már-már dinoszaurusz-szerű tulajdonságokat hozzanak létre, amelyek beépülnek a szárnyasok génjeibe. Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

A Yale Egyetem paleontológus professzora, Bhart-Anjan S. Bhullar és a Harvard Egyetem fejlődésbiológusa, Arhat Bazhanov vezette kutatócsoport 2015-ben végezte el az első sikeres génmódosítást madaraknál, amikor is az egyik egyed koponyájának jellegzetességeit sikerült visszafordítaniuk ősi állapotukba.

A tudósok az ősi molekuláris fejlődést reprodukálva laboratóriumban átalakították a csirkeembriókat, mégpedig úgy, hogy a csőrük, az orrnyílásuk és a szájpadlásuk Velociraptorokhoz és Archaepoteryxekhez hasonlított.

Egy évvel a csőr átalakítása után egy másik kutató, a Chilei Egyetem munkatársa, João Francisco Botelho csirkében az IHH gén gátlásával fordította vissza az evolúciós vonásokat. A kísérlet eredményeként a szárnyasok alsó lábszárain csőszerű, dinoszauruszoknál észlelhető ízületek (fibulák) jöttek létre, amelyek összekötötték a szárkapocscsontot a bokával, ami egy olyan tulajdonság, ami az őshüllőktől a modern madarakig tartó törzsfejlődés során elveszett.

„Más állatokkal ellentétben a madárembriókban a sarokcsont a szárkapocscsont alsó végéhez nyomódik. Olyannyira közel vannak egymáshoz, hogy kutatók gyakran összetévesztették őket. Az IHH jelátvitelének kísérleti leszabályozása egy posztmorfogenetikai stádiumban azonos hosszúságú sípcsontot és szárkapocscsontot eredményezett. A fibula hosszabb lett, mint a kontrolloknál, és összeolvadt a csontokkal, míg a sípcsont rövidebbé vált és meghajlott” – írta jelentésében Botelho.

Habár a kísérletek ígéretes eredményekkel zárultak, a tudósok még azelőtt elpusztították az embriókat, hogy kikelhettek volna. Mindezt főként morális megfontolásból tették, így végül nem valósulhatott meg minden gyermek álma, és nem éledtek fel a dinók, mint ahogyan az a Jurassic Parkban megtörtént – igaz, elméletben már megtették az első lépéseket afelé, hogy realizálódjon az őshüllők feltámasztása.