A csernobili dolgozók „pszichológiai nyomás alatt vannak”
Miután Oroszország átvette az irányítást a csernobili atomerőmű felett, a személyzet igen nehéz körülmények között próbál boldogulni.
A csernobili atomerõmû két dolgozója a negyedik blokkban 2021. április 15-én. A sérült négyes blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le, majd 2016-ban új, korszerû, az ígéretek szerint 100 évre biztonságot nyújtó védõburkot építettek köré negyven ország pénzügyi összefogásával. A mûszaki csúcsteljesítménynek számító, 36 ezer tonna súlyú, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág 2 milliárd euróba került. Az észak-ukrajnai erõmû 4-es reaktorblokkjában 1986. április 26-án bekövetkezett robbanás volt a világ eddigi legsúlyosabb atomerõmû-katasztrófája.
MTI/EPA/Oleg Petraszjuk
Az ENSZ atomenergia-felügyeleti szerve figyelmeztetett, a csernobili atomerőműben dolgozók, akiket az orosz hadsereg tart fogva, igen nehéz körülmények között dolgoznak, és masszív „pszichológiai nyomásnak és kimerültségnek” vannak kitéve.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) hangsúlyozta, a személyzet számára lehetővé kell tenni, hogy időnként megpihenjenek, és váltásokban dolgozzanak, hogy a létfontosságú feladatokat is biztonságosan elláthassák. Miután az orosz csapatok bevonultak a csernobili atomerőműhöz, nem sokkal később el is foglalták azt, a személyzetet pedig szintén ellenőrzik.
Rafael Mariano Grossi, a NAÜ főigazgatója pedig aggodalmát fejezte ki az ukrajnai helyzet folyamatos romlása miatt, mondván, az ország atomerőművei is veszélyben vannak, melyeknek a helyzet jelenlegi állása szerint most mindenféle biztonsági és védelmi kockázatra való tekintet nélkül kell működniük.
Figyelmeztetett, ha bármilyen komolyabb katonai konfliktus alakulna ki az erőművek körül, vagy egy baleset következne be az erőműveknél, az beláthatatlanul súlyos következményekkel járna mind az emberekre, mind a környezetre nézve, Ukrajnában, de az ország határain kívül is.
(Sky News)
