Csaknem kétszer gyorsabb ütemben vékonyodik a jég az Északi-sarkvidéken, mint eddig gondoltuk
Egy új tanulmány szerint az Északi-sarkvidék part menti régióiban akár kétszer nagyobb sebességgel vékonyodik el a tengeri jég, mint azt korábban gondolták, ez pedig aggasztó jelentőséggel bír az éghajlatváltozásra nézve.
Fotó: Unsplash/Willian Justen de Vasconcellos
A brit University College London (UCL) kutatói által vezetett elemzés arra a következtetésre jutott, hogy a part menti területeken a jég 70-100 gyorsabban vékonyodik, mint a korábban, nemzetközi szinten elismert becslések szerint.
A Channel News Asia az AFP hírügynökségre hivatkozva arról számolt be, hogy a drámai mértékű újraértékelésre azután került sor, hogy a kutatócsoport naprakészebb térképeket használva mérte fel a hó mélységét a jégen, amely a bolygó felmelegedésével együtt évtizedek óta folyamatosan visszahúzódás alatt áll.
„Úgy gondoljuk, hogy új számításaink jelentős előrelépést jelentenek a műholdakról származó adatok pontosabb értelmezése szempontjából” – jelentette ki Julienne Stroeve, a UCL professzora, a The Cryosphere folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője.
„Reméljük, hogy munkánk lehetőséget teremt az Északi-sarkvidék hosszú távú éghajlatváltozásának hatásait előrejelző klímamodellek jobb értékelésére” – tette hozzá Stroeve. Közölte, hogy a több millió négyzetkilométernyi jéggel bíró régió, mely elengedhetetlen a bolygó alacsonyabb hőmérsékletének megtartásához, a globális átlagsebesség háromszorosával melegszik.
Robbie Mallett, a tanulmány vezető doktorandusz hallgatója elmagyarázta, hogy a tengeri jégvastagság korábbi számai egy olyan hótérképen alapultak, amelyet utoljára két évtizeddel ezelőtt frissítettek, és nem vette figyelembe a klímaváltozás hatásait.
Mivel a tengeri jég évről évre később és később kezd kialakulni, a felszínén lévő hónak kevesebb ideje van felhalmozódni. A számításaink elsőként veszik figyelembe a hó mélységének csökkenését, és arra engednek következtetni, hogy a tengeri jég gyorsabban vékonyodik, mint korábban gondoltunk.
A kutatók az Európai Űrügynökség egy műholdjának felvételeivel mérték le, hogy mennyi ideig tart, amíg a radar hullámai “visszapattannak” a jégről, ennek segítségével pedig meg tudták állapítani a jég vízfelszíni magasságát és teljes vastagságát.
A UCL csapata a Coloradói Állami Egyetemmel együttműködve új hómodellt dolgozott ki, mellyel kiszámíthatóvá vált a hó vastagsága, sűrűsége a levegő hőmérséklete, a hóesés és a jég mozgásának adatai segítségével.
Mallett kiemelte, hogy a régióban található tengeri jég vastagsága döntő fontosságú, hiszen ez “érzékeny indikátora az Arktisz egészségi állapotának”. A vastagabb jég megakadályozza az óceánt, hogy felmelegítse a légkört télen, és megvédi a napsugaraktól nyáron – magyarázta a kutató.
