Brutális adatokat közölt az ENSZ a kongói éhezési válságról

Illusztráció/MTI/EPA/Hugh Kinsella Cunningham
not image

Nagy Noel

2021. április 9. - 11:45

Két ENSZ-hez köthető szervezet is kiadta a figyelmeztetést, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságban a lakosság mintegy harmada, 27 millió kongói szenved akut éhínségtől, amely rekordnak tekinthető.

A 87 milliós lakosú ország gyakorlatilag darabjaira hullott az elmúlt évek során a folyamatos konfliktusok és polgárháborús helyzet miatt. Ez nem csak a végtelen potenciállal rendelkező ország gazdaságára volt pokoli hatással, hanem egy súlyos humanitárius válságot is előidézett.

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) és a Világélelmezési Program (WFP) egyöntetű becslései szerint pedig ez azt eredményezte, hogy a lakosság közel harmada, összesen 27 millió körüli ember néz szembe éhezéssel – írja a Washington Post.

A szervezetek által fenntartott IPC-index értelmében, amely egy adott helyszín élelmiszerbiztonságát nézi, 7 millió kongói tartozik a „sürgős segítségre szoruló” kategóriájába, akik 20 százaléka olyan élelmiszerellátási problémákkal küzd, amely „extrémnek” nevezhető és súlyos alultápláltsággal, valamint éhhalállal kell szembenézniük.

Peter Musoko, a WFP kongói képviselője elmondta, hogy először sikerült a Kongói Demokratikus Köztársaság élelmiszerbiztonsági-válságáról részletes adatokat közölni, amely megmutatja, mekkora problémát is jelent ez a konfliktusos országban.

A FAO és a WFP szerint az akut éhezési válság főként azokat érinti, akik a konfliktusok miatt menekülni kényszerültek otthonukból, vagy esetleg más országból menekültek Kongóba. Azok is érintettek, akik gyakori természeti katasztrófákkal, mint áradásokkal és földcsuszamlásokkal néznek szembe.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa még 2002-ben vetett ki szankciókat a Kongói Demokratikus Köztársaság ellen a kongói háborúkat követően, amelyek elpusztították az ország nagy részét. Az erőszak azonban továbbra is jelentős problémának tekinthető, különösen az ország keleti részén.

Ituri, Észak-Kivu, Dél-Kivu és Tanganyika tartományok a leginkább érintettek mind a konfliktusokban, mind az éhezésben, amelyek ásványkincsekben rendkívül gazdag régiók. Itt a helyi milíciák egymással, a kongói katonasággal és az 1994-es ruandai népirtás elkövetőiből alakult katonai szervezettel is folyamatos harcban állnak.