„Brazília a vírusmutációk nyílt laboratóriumává vált”
A koronavírus-járvány már 300 ezer brazil életét követelte és ez a szám csak nőni fog, ugyanis az ország valamennyi államában az összeomlás szélére sodródott az egészségügyi ellátórendszer.
Brazíliaváros, 2019. november 14.
Jair Bolsonaro brazil államfő beszédet mond a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS-csoport 11. csúcstalálkozójának első napján, a brazíliavárosi Itamaraty-palotában 2019. november 13-án.
MTI/EPA-EFE/Andre Coelho 
Brazília nagyon sokáig világvezetőnek számított a járványok és a fertőző betegségek endemikus kitörésének kezelésében. A koronavírus-járvány esetében azonban teljesen más a helyzet, és a mostani borzalmas számok még csak nem is nevezhetők tetőpontnak.
Az ország közegészségügyi rendszere történelme legnagyobb válságával néz szembe napjainkban, két állam kivételével mindenütt az összeomlására szélére sodródott – hívja fel a figyelmet a Huffington Post. Az ország legtöbb kórházában már alig maradt szabad ágy, ezen felül több helyen oxigén- és gyógyszerhiány alakult ki, amely hátráltatja a koronavírus kezelését.
Az AP hírügynökség nemrégiben készített összefoglalójából pedig az is kiderült, hogy Brazília az elmúlt napok során a globálisan regisztrált halálos áldozatok legalább harmadát adja. Pénteken például 3650-en vesztették életüket, folyamatosan dőlnek meg a negatív rekordok, és a holttestek mennyisége még a ravatalozókat és halottasházakat is túlterheli.
„Jelenleg ez a világ legveszélyesebb helye, messze ez a legnagyobb tragédia a brazil történelem során” – fogalmazott Dr. Miguel Nicolelis, a Duke Egyetem idegtudósa. Nicolelis az egyik legnagyobb becsben tartott brazil tudósa, akinek vezetésével sikerült tavaly az ország északkeleti államainak egy koordinált járványkezelést megalkotnia.
„Olyan, mintha egy csatatér lenne, olyan érzése van az embernek, mintha Brazília egy nagy háború kellős közepén lenne”
tette hozzá.
Jair Bolsonaro, Brazília elnöke eközben pedig állami szinten szkeptikus a járvány hatásaival, kezdetben mintegy média-összeesküvésként tekintett a vírusra és „kicsi influenzának” titulálta. Több alkalommal is olyan gyógymódokat ajánlott, amiknek nem bizonyított vagy egyenesen cáfolt a jótékony hatása, például a malária elleni ’hidroxiklorokin’ nevű készítménynek.
Gyakran hitegeti azzal a brazil lakosságot, hogy rövidesen visszatérhet az életük a normális kerékvágásba. Bolsonaro ezen felül már a járvány kitörése óta ellenzi a lezárásokat, amelyekre úgy tekint, mint a brazil gazdaság egyik legfőbb ellenségére, aktív lejáratókampányt folytatott azon kormányzók ellen is, akik korábban meglépték a teljes zárást.
Brazília járványügyi problémája azonban túlmutat az országon, számos egészségügyi szakértő egyetértett abban, hogy a brazil válság a világ többi részét is magas kockázatnak teszi ki, tekintettel arra, hogy az ország az inkubátora lehet az új mutáns vírusvariánsoknak.
„A járványt nem fogjuk tudni kezelni, ha Brazília nincs megfelelő irányítás alatt. Egy 210 millió lakossal rendelkező országról beszélünk, amely erősen kötődik a világ többi részéhez is. A brazil elnök felelőtlensége aláássa az egész globális járványkezelést”
véli Dr. Nicolelis.
Ennek letéteményese a brazil variáns is, amelyet már több tucat országban azonosítottak világszerte és fertőzőképesebbnek mutatkozik, mint a korábban terjedő törzsek. Habár a vakcinák hatékonynak mutatkoznak ellene, számos országnak nincs megfelelő hozzáférése az oltóanyagokhoz, így nagy károkat tud még okozni a P1-nek keresztelt variáns.
„Nem szeretek rossz híreket közölni, de a P1 már régi hírnek számít. Brazília a vírusmutációk nyílt laboratóriumává vált, és ezek a variánsok ki fognak szökni Brazíliából. Ez egy időzített bomba, és az óra már ketyeg”
Bolsonaro félresikerült járványkezelése ráadásul politikailag is visszaüt rá, a brazilok 54 százaléka ugyanis nagyon elégedetlen az elnök járványkezelésével. A brazil O Globo nevű napilapban például úgy fogalmaztak, hogy „Bolsonaro megfojtja Brazíliát a tagadó politikájával”, miután a harmadik szenátor is életét vesztette a fertőzés szövődményeiben.
Brazíliában már közel 17 millió embert oltottak be legalább egy vakcinával, ám ez sokkal lassabb, mint ahogyan arra korábban számítottak. Bolsonaro ebben sem segített, ugyanis nem volt hajlandó megfelelő mennyiségű vakcinát vásárolni, elsősorban a saját oltásszkeptikussága miatt.
Dr. Nicolelis pedig úgy véli, hogy annak ellenére, hogy korábban Brazília az AIDS, a sárga-láz, a Zika-vírus és egyéb fertőzőbetegség elleni harc éllovasa volt, most annyira lassan halad az oltási programjuk, hogy akár 2021 végéig is nyakukon lehet a járvány.
