Brazília nem akarja a Copa Américát, Bolsonaro mégis megrendezi
A legtöbb brazil ellenzi, a legnagyobb szponzorok megfutamodtak, sőt, még a játékosok is visszautasították az ötletet. De akár készek rá, akár nem, a Copa América, Latin-Amerika egyik legfontosabb sporteseménye akkor is meg lesz rendezve Brazíliában.
Jair Bolsonaro brazil elnök és a koronavírus-járvány kezelésében gyakorolt politikája ellen tüntetnek a baloldali szervezetek és diákmozgalmak felhívására Rio de Janeiróban 2021. május 29-én.
MTI/EPA/EFE/André Coelho
A nemzetközi labdarúgótorna, amelynek Jair Bolsonaro elnök a múlt hónap végén jóformán figyelmeztetés nélkül zöld utat adott, vasárnap kezdődik Brazíliában, azonban hátterében masszív viták és félelmek állnak.
A koronavírus harmadik hulláma, amely még mindig naponta átlagosan közel 2000 brazil halálát okozza, egyáltalán nem tűnt el, a kórházak pedig ismét a kapacitásuk végéhez közelednek. A döntés, hogy egy nemzetközi sporteseményt egy ilyen időszakban rendezzenek meg, megosztotta ezt a hagyományosan futballmániás országot, és tovább szította a politikai ellentéteket a folyamatban lévő humanitárius katasztrófa közepette, amely már közel félmillió brazil halálát okozta.
Bolsonaro, aki a koronavírus-járvány egész ideje alatt a vírus jelentőségét bagatellizálta, úgy véli, Brazíliának már régen eljött az ideje arra, hogy visszatérjen a megszokott kerékvágásba. És amikor Kolumbia és Argentína a koronavírussal kapcsolatos aggályokra hivatkozva visszalépett a torna megrendezésére tett vállalásától, ő előlépett, mintha mi sem lenne ennél természetesebb.
„A Copa América Brazíliában lesz megtartva. A kezdetektől fogva azt mondtam a világjárvánnyal kapcsolatban: sajnálom a haláleseteket, de élnünk kell”
– közölte a hónap elején.
Egy olyan országban, ahol a politika és a futball már régóta keveredik, az elemzők politikai elkeseredést látnak Bolsonaro hirtelen döntése mögött. Az elmúlt hetekben az országot maga alá temette egy kongresszusi vizsgálat, amely a kormányának a koronavírus-járvány idején tanúsított kiszámíthatatlan magatartását vizsgálja. Több tanú is mélységesen terhelő vallomást tett, részletezve, hogy a kormánya nem vásárolt vakcinákat, és hogy a malária elleni gyógyszer, a hidroxiklorokin mellett kötelezte el magát, még jóval azután is, hogy az hatástalannak bizonyult a vírus ellen.
Nincs itt semmi látnivaló
A kormány azzal védte a torna megrendezésére vonatkozó döntését, hogy az országok 65 főre korlátozzák a csapatok küldöttségét, a játékosokat és az edzőket elszigetelik és gyakran tesztelik, a stadionok pedig üresek lesznek. Bolsonaro támogatói túlreagálásnak nevezték a kritikát, mondván, hogy ez a torna hasonló lesz az ország által a járvány idején rendezett más sporteseményekhez.
„Brazília teljes mértékben képes megrendezni ezt a tornát, és képes betartani a korlátozó biztonsági intézkedéseket. Önökön múlik, hogy egy kicsit reménykedjenek és szurkoljanak a brazil népnek” – mondta a héten Flavio Bolsonaro szenátor, az elnök fia. A tudósok szerint azonban nem maguk a sportesemények a legveszélyesebbek, hanem a kialakuló tömegek – írja a Washington Post.
„A biztonsági intézkedések talán garantálni tudják a biztonságot a játék egyes helyszínein. De a brazilok nagyon szenvedélyesen szeretik a focit. Ez családi tömegjeleneteket eredményezhet a bárokban és az utakon, hogy együtt nézhessék a mérkőzéseket és szurkoljanak a meccseken”
– mondta Suzana Lobo, a Brazil Intenzív Orvosi Szövetség elnöke.
A fertőzőbb variáns és a lazább korlátozások miatt Brazília egészségügyi rendszere idén már egyszer feladta a küzdelmet: embereket utasítottak el a kórházakból és haltak meg ellátás nélkül országszerte. Az orvosok kifogytak a létfontosságú gyógyszerekből, a betegeket nyugtatók nélkül intubálták, míg mások oxigén nélkül haltak meg, a temetőkben nem volt hely a holttestek elhelyezésére. Ezek voltak Brazília történetének legsötétebb hetei.
