Kínaiaknak játszott át egy fontos bányát Joe Biden fia
Nem először keveredik botrányba Joe Biden fia, Hunter Biden, aki most az elektromos autógyártáshoz szükséges egyik legfontosabb nyersanyagot bányászó céget játszott át a riválisoknak.
A hidegháborús hangulat csúcsra jár az elmúlt idők során az Egyesült Államok és Kína között, több témában is. Az egyik ilyen Tajvan kérdése, amire Peking kifejezetten érzékeny, miközben az USA katonai szövetségeseként kezeli a szigetországot.
A versengés ellenére azonban számos gazdasági összefonódás van a két ország között, ezért sem akar egyik sem túl messzire menni. A két ország jelentősen el van adósodva egymás irányába, egy túlzott feszültség esetén mindkét szuperhatalom bajba kerülne.
A feszültségek közepette azonban mégis meglepetésként hat a New York Times nyomozása, amely felderítette, hogy Joe Biden fia, Hunter Biden egy fokkal szívélyesebb üzleti kapcsolatba került kínai társaival.
Egy Hunter Bidenhez köthető befektetési alap ugyanis segített egy kínai cégnek, hogy egy amerikai vállalattól megvásárolja a világ egyik legnagyobb kobaltbányájának többségi tulajdonát a Kongói Demokratikus Köztársaságban.
Hunter Biden és két amerikai üzlettársa kínai partnerekkel együtt létrehozta a BHR befektetési vállalatot még 2013-ban, amelyben 30 százalékos részesedésük volt. A cég többi részét olyan entitások irányították, mint a Bank of China állami bank.
A BHR első üzletei között szerepelt egy kínai állami tulajdonban lévő ausztrál szénbánya finanszírozása, valamint egy kínai védelmi vállalat megsegítése, amely Michiganben vásárolt fel egy autóalkatrész-gyártó céget.
2016-ban pedig a BHR segített a China Molybdenum bányászvállalatnak megvásárolni a kongói Tenke Fungurume nevű kobalt- és rézbányát, ami egészen addig az amerikai Freeport-McMoRan többségi tulajdonában volt.
A China Molybdenum azért került kapcsolatba a BHR-rel, mert ki akarták vásárolni a bányában lévő kisebbségi tulajdonosokat, így a kanadai Lundin Mining nevű céget is. Ezért kínai állami hátterű cégek 1.14 milliárd dollárt fizettek a BHR-nek, akik ki is vásárolták a kanadai vállalatot.
Ehhez a China Molybdenum 700 millió dollárt adott kínai állami kölcsönökből, míg a fennmaradó bő 400 millió dollárt kissé átláthatatlanul, különböző offshore-cégeken keresztül szerezték meg. Ezzel pedig a hatalmas kongói kobaltbánya 80 százalékos tulajdona a kínai céghez került, 20 százalék maradt az államé.