Ma este akár véget is érhet a vérontás Ukrajnában
Ukrajna és Oroszország ma este folytatja egymással a béketárgyalásokat, amik akár gyors fordulatot is hozhatnak a fronton.
Fotó: Tűzoltók dolgoznak a lángok megfékezésén az Ukrán Biztonsági Szolgálat harkivi székházánál egy orosz rakétatámadás után 2022. március 2-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
MTI/AP/Andrew MarienkoVárni fogja szerda este az ukrán felet az orosz küldöttség a tárgyalások helyszínén – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak Moszkvában. Peszkov nem nevezte meg, hogy hol lesz a tárgyalások második fordulója. A TASZSZ orosz hírügynökség értesülése szerint a tárgyalások helyszíne Fehéroroszországban, a Breszt közelében található Belavezsszkaja Puscsa nemzeti parkban lesz, ahol 1991. december 8-án Borisz Jelcin orosz, Leonyid Kravcsuk ukrán és Sztanyiszlav Suskevics, a fehérorosz törvényhozás elnöke aláírta a Szovjetunió feloszlatásáról szóló szerződést.
Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy nem lehet kizárni az Oroszország és a NATO közötti incidensek lehetőségét, amelyek a feszültség eszkalációjához vezethetnek. Mint mondta, Moszkva „rendkívüli nyugtalanítónak” tartja az Ukrajnába irányuló európai fegyverszállításokat.
Ugyanakkor a józanság jeleként értékelte azokat a NATO részéről elhangzott nyilatkozatokat, amelyek szerint a szövetség nem tervezi vagy szándékai között nem szerepel az eszkaláció. Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz állami űrvállalat vezérigazgatója a Rosszija 24 tévécsatornán arra figyelmeztetett, hogy casus bellit jelenthetnek az orosz műholdhálózat elleni hackertámadások. Korábban az Anonymous csoport közölte, hogy feltörte a Roszkoszmosz rendszereit.
Orosz-ukrán háború: Orbán Viktor fontos bejelentéseket tett a kormányülést követően
Rogozin elismerte, hogy kibertámadás érte a vállalat polgári részének számítógépeit, amelyeknek nincs közük a műholdirányításhoz. Állítása szerint a támadást idejében észlelték, és automatikusan hárították. A tisztségviselő bejelentette: elmarad a OneWeb cég következő műholdcsoportjának szombatra tervezett felbocsátása, ha Moszkva nem kap arra vonatkozó garanciákat, hogy az eszközöket nem fogják katonai célokra felhasználni. Mint mondta, ehhez az is kell, hogy a brit kormány kilépjen a cég részvényesei közül.
„Ha ez nem történik meg, semmilyen garanciát nem fogunk elfogadni” – mondta. Andrej Kelin londoni orosz nagykövet a Rosszija 24-en nehezményezte, hogy a brit parlamentben elhangzott olyan kezdeményezés, hogy toloncolják ki az Egyesült Királyságban élő állampolgárokat. A misszióvezető oroszok hátrányos megkülönböztetésére panaszkodott, és az Oroszország ellen bevezetett brit szankciók miatt nem zárta ki a diplomáciai kapcsolatok megszakításának lehetőségét Moszkva és London között.
Aleszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vezetője közölte, hogy az általa irányított hatóság büntetőjogi eszközökkel fog fellépni az ukrajnai „különleges hadművelettel” kapcsolatban terjesztett hamis híresztelésekkel szemben. A parlament alsóházába törvénytervezetet nyújtottak be, amelynek értelmében a hadsereg tevékenységéről terjesztett álhírekért 15 évig terjedő szabadságvesztést lehet majd kiszabni.
Andrej Turcsak, az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország főtanácsának titkára a főtanács ülésén kijelentette, hogy a Donyec-medence szakadár köztársaságaiból több mint 132 ezer menekültet evakuáltak Oroszországba. Az orosz média helyszíni jelentései szerint az ukrán hadsereg a Moszkva által függetlennek elismert szakadár régiókban lakónegyedeket és közműveket vett tűz alá, aminek halálos áldozatai vannak, és aminek következtében 195 ezren maradtak víz nélkül.
A donyecki milícia közölte, hogy körbezárta Mariupol várost, ahonnan az „ukrán nacionalisták” nem engedik eltávozni a polgári lakosságot. Peszkov egyébként felajánlotta a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt emlékmúzeum munkatársainak, akik bírálták az Ukrajnával szembeni orosz szóhasználatot, hogy keressék fel a donyecki és a luhanszki „népköztársaságot”, és ott vizsgálják meg a tömegsírokat. A Jad Vasem korábban sajnálkozását fejezte ki az ukrajnai események miatt, és kritikával illette az orosz hatóságokat, amelyek párhozamot vontak a nácik és az ukrán nacionalisták tettei között. Peszkov úgy vélekedett, hogy az izraeli emlékmúzeum munkatársai „egyszerűen nem tudják, hogy miről beszélnek”.
A TASZSZ hírügynökség közölte, hogy a moszkvai ukrán nagykövetségről szerdán levonták a zászlót és levették a táblát. Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója az Ukrajna-24 állami televízióban nyilatkozva azt mondta, hogy szerda este tartják az ukrán-orosz tárgyalások második fordulóját. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna kitart álláspontja mellett.
(MTI)
