Azzal vádolja Kína Japánt és az Egyesült Államokat, hogy szövetkeznek ellene
Kína azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és Japánt szombaton, hogy összeálltak ellene, miután a két nemzet számos geopolitikai kérdésben megbeszéléseket tartott, ezek között érintve Kína globális terjeszkedését is.
Joe Biden amerikai elnök (j) és Szuga Josihide japán miniszterelnök távozik közös sajtóértekezletük helyszínérõl, a washingtoni Fehér Ház rózsakertjébõl 2021. április 16-án. A japán kormányfõ az elsõ külföldi vezetõ, akit hivatalos látogatáson fogadott az amerikai elnök, mióta hivatalba lépett.
MTI/AP/Andrew Harnik
Biden hivatalba lépése óta a szombati megbeszélés volt az első személyes találkozó Szuga Josihide japán miniszterelnök és az amerikai elnök között. Szuga elmondta, hogy a két vezető a “súlyosbodó biztonsági környezetről” és a Kínai Népköztársaság Indiai-csendes-óceáni térséget érintő akcióiról folytatott megbeszélést.
Biden és Szuga Kína fokozott Dél-kínai-tengeren való katonai szerepvállalásával, az ország által Tajvannal szemben alkalmazott biztonsági intézkedéseivel és nyomással, valamint a Hszincsiangban és Hongkongban történő emberi jogi visszaélésekkel is foglalkozott a találkozón.
A kínai külügyminisztérium a szombaton kiadott közleményében azt állítja, hogy az Egyesült Államok és Japán valójában taktikai lépésként fogtak össze az ország ellen.
Ez az anakronisztikus lépés ellentétben áll a békére, a fejlődésre és az együttműködésre való törekvéssel, amelyben a régió és a régión kívüli országok túlnyomó többsége osztozik
– olvasható a nyilatkozatban a New York Post szerint.
A Kína és az Egyesült Államok közötti feszültség egyre növekszik a koronavírus-világjárvány kitörése óta, de Japánnak is megvannak a maga aggályai a Csendes-óceáni szomszédjával szemben.
A találkozót követően Japán és az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki Kína katonai jelenléte miatt a kelet-kínai Szenkaku-szigetek körül, mely egy Japán fennhatósága alatt álló, ám lakatlan szigetcsoport. Az 1945-től 1971-ig az Amerikai Egyesült Államok fennhatósága alatt álló, Diaoju néven is ismert szigetek ugyan visszakerültek Japánhoz, Kína és Tajvan is kifejezte az igényét a szigetcsoport igazgatását illetően.
Tajvan és Diaoju egyaránt kínai terület. A Hongkonggal és Hszincsianggal kapcsolatos kérdések pedig tisztán Kína belügyei. Kína vitathatatlan szuverenitással rendelkezik a Dél-kínai-tenger szigetei és a körülöttük lévő vizek felett
– közölte a Külügyminisztérium.
A Japán és Egyesült Államok közötti találkozó előtt néhány nappal majdnem két tucat kínai repülőgép repült be a tajvani légvédelmi zónába, melyek között vadászgépek és nukleáris bombázók is jelen voltak. Az amerikai haditengerészet megnövelte a Tajvani-szorosban állomásozó létszámait, és Biden kijelentette, hogy készen állnak a Japánnal való együttműködésre Kína kihívásaival szemben.
