Az ukránok oltásellenessége egy új akadályt állít a kormány elé
Miután Ukrajna megkapta első koronavírus elleni oltóanyag-szállítmányát, az ország egy egészen új akadállyal szembesült: az ukránok oltási hajlandósága szinte egyenlő a nullával.
Ukrán katona várja, hogy beoltsák az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari vállalat Indiában gyártott és Covishield néven forgalmazott koronavírus elleni vakcinájával az ukrajnai Kramatorszkban lévő katonai támaszponton 2021. március 2-án.
MTI/AP/Jevhen Maloletka
Bár az új fertőzések meredeken emelkednek az országban, az ukránok egyre inkább ellenzik a koronavírus elleni oltásokat: a kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet által a hónap elején közzétett közvélemény-kutatás szerint az ország teljes lakosságának 60 százaléka nem hajlandó beoltatni magát, szemben az egy hónappal korábbi, 40 százalékos aránnyal.
A masszív ellenállás nagy valószínűséggel a szovjet korszakból gyökerezik, ugyanis akkoriban a politikusok nagyon gyenge színvonalú oltásokkal látták el a lakosságot, továbbá korrupciós botrányokkal és a médián keresztül terjesztett dezinformációkkal kormányoztak. Az oltási hajlandóság hiánya azért is meglepő, mert olyanok is vonakodnak a vakcinától, akik a legveszélyeztetettebb csoportokba tartoznak, sőt még az egészségügyi dolgozók nagy része is ellenzi az oltást.
A Kijevtől keletre fekvő Selydove bányavárosban például a teljes orvosi személyzet csupán 5 százaléka vállalta be az oltást, mely annyira kevés, hogy a kiérkező oltási csapat inkább saját magának adta be a vakcinákat, hogy ne hagyják kárba veszni őket, amiért elképesztően kevesen igényelték.
Az oltási hajlandóság szinte teljes hiánya nem csupán a korábbi negatív tapasztalatok miatt alakult ki, az ukrán politikusok ugyanis kifejezetten ráerősítettek erre a nézetre, miután közülük többen nyilvánosan és élesen kritizálták az országba érkező vakcinák minőségét és vélt hatékonyságát.
Pontosan a szembetűnő ellentétek miatt javasolta Julija Timosenko, korábbi miniszterelnök, hogy a parlament hozzon egy olyan rendeletet, melynek értelmében azok az oltott személyek, akik komolyabb mellékhatásokat tapasztalnak az oltás után, kaphassanak egy kompenzációt, ezzel is motiválva a lakosságot az oltásra.
A The Associated Press azt írja, a korrupciós botrányok azonban még azelőtt kezdtek el gyűrűzni Ukrajnában, mielőtt még az első adag oltóanyagok megérkeztek volna az országba. Az ukrán korrupcióellenes szervek megkezdték a vizsgálatot a szeptemberi egyezmény miatt, mely 1,9 millió adag kínai oltóanyag megvásárlásáról szólt, és adagonként 504 hrivnyáról (5550 forint) szólt.
Ukrajna február végén kapta meg az AstraZeneca szállítmányát, összesen 500 ezer adag vakcinát, ám ebből csupán 23 500 adag lett felhasználva. Ugyanebben az időszakban napi szinten 10 ezer új fertőzést jegyeztek, összességében a 41 millió fős lakosságú ország 1,4 millió fertőzést és 28 ezer halálesetet regisztrált, ezen adatok mellett pedig meglepő módon még az egészségügyi dolgozók csupán 40 százaléka kérte az oltást.
Az oltási hajlandóság hiánya komoly financiális hátrányokkal is jár, ugyanis azok a fiolák, melyek már fel lettek bontva, csak korlátozott ideig tárolhatók, később ugyanis elvesztik hatékonyságukat. Éppen ezért, rengeteg adag oltóanyag vész kárba Ukrajnában, ugyanis az egészségügyi intézmények kénytelenek megsemmisíteni a bontott ám nem teljesen felhasznált oltóanyagokat, mert nem tudják időben beadni őket, az érdeklődés hiánya miatt.
Az ukrán katonaság számára az első vakcinaszállítmányból 14 ezer adagot különítettek el, nem meglepő módon azonban csak 1030 katona kapta meg a koronavírus elleni oltást. Mint ismeretes, az összeesküvés-elméletek, a pletykák és a rosszindulatú dezinformációk gyorsan elterjedhetnek a közösségi médiában, különösen akkor, ha az állami intézmények iránt alacsony a közbizalom szintje, ezek alapján pedig nem tudni, hogy miként fog alakulni a járványhelyzet a közeljövőben Ukrajnában.
