Az újrahasznosítás jó, de még ennél is jobb kevesebb hulladékot termelni
Noha elengedhetetlenül fontos az újrahasznosítás, sajnos több fogyasztót is inkább arra sarkall, hogy eldobható csomagolású termékeket válasszanak.
Flore Berlingen tavalyi évben megjelent könyvében alaposan kielemzi az újrahasznosítás témáját a zöld mosástól kezdve, a végtelenségig újrafeldolgozható termékeken át egészen az elfogult fogyasztói tájékoztatás mítoszáig.
Az újrahasznosítható csomagolások kínálata elengedhetetlenné vált a márkák számára, amelyek egyre növekvő fogyasztói igényekkel néznek szembe a környezetvédelem miatt.
Az „újrahasznosítható” azonban nem jelent egyet az „újrahasznosítással”, és a „körforgásos gazdaságot” övező hatalmas igényből csupán arra lehet következtetni, hogy a hulladék végtelenül feldolgozható újrafelhasználás céljából.
Flore Berlingen, a Zéro Waste France korábbi vezetője szerint a körforgásos gazdaság az eldobható csomagolású termékek fogyasztásának szövetségese lett. Különösen felhívja az olvasók figyelmét az újrahasznosítás ökológiai határaira és az újrafeldolgozás által az évek során felvett kontraproduktív természetre.
„A valóságban a termék újrafeldolgozhatósága továbbra is pusztán elméleti jellegű. A termékcsomagolás például újrahasznosíthatónak tekinthető, ha újrahasznosítható anyagból készül, de a régióban vagy az országban továbbra is működőképes gyűjtőhálózatra van szükség, ami sajnos nem mindig valósul meg” – magyarázza Berlingen.
Mivel az újrafeldolgozás megfelel a fogyasztók körében egyre fontosabbnak számító környezeti elvárásoknak, az újrahasznosítás erős és értékes érv lett. Pedig amerikai kutatók egy tanulmányban kimutatták, hogy ez tudat alatt arra ösztönöz bennünket, hogy ne érezzünk a bűntudatot fogyasztási magatartásunk miatt, ez azonban kontraproduktív lehet gondolkodásunkra nézve.
Elméletileg természetesen előnyösebb újrahasznosított anyagokat használni új termékek gyártásához, nem pedig 100 százalékban új anyagokat. Ennek ellenére a termékek előállítása – még ha részben újrahasznosított anyagokból is készül – mindig jelentős víz- és energiaköltségeket igényel.
Ha megnézzük az egyszer használatos csomagolóeszközök példáját, azok eldobható jellege mindenképpen az erőforrások pazarlását okozza. Ezért relevánsabbnak tűnik, ha feltesszük magunknak a kérdést, hogy egy ilyen anyag vajon valóban hasznos-e a társadalom számára, és inkább megpróbálunk meggyőződni arról, hogy az alternatívák keresésével másképp cselekedhetnénk.