Az orosz zászlóval ékesített és az ország északi régióiról elnevezett óriáshajók célja, hogy biztosítsák Moszkva uralmát az olvadó Északi-sarkvidék felett. Oroszország igyekszik vezető hatalommá válni a térségben, ahol a visszahúzódó jégtakaró lehetővé tette Moszkva számára, hogy új hajózási útvonalat alakítson ki.

Vlagyimir Putyin elnök prioritásként kezelte a felmelegedő régiót, és jelentős beruházásokat eszközölt az úgynevezett Északi-tengeri útvonalba, amely lehetővé teszi, hogy a hajók akár 15 nappal gyorsabban elérjék az ázsiai kikötőket, mint a hagyományos módon, a Szuezi-csatornán keresztül.

A keleti sarkvidéki tranzit általában novemberben ér véget, de Moszkva azt reméli, hogy a jégtörők segítségével egész évben ki tudja majd használni az útvonalat, amely az éghajlatváltozás miatt egyre könnyebben járhatóvá válik. A hajók a császárkori Balti Hajógyárban kezdik meg útjukat, amely az összes szovjet atommeghajtású jégtörő hajó szülőhelye, egy kivételével – a Leniné, amelyet múzeummá alakítottak át, s mely a sarkvidéki Murmanszk kikötőjében dokkol.

A négy új hajó – a „Sibir” (Szibéria), az „Ural” (Urál), a „Jakutia” (Jakutföld) és a „Chukhotka” (Csukcs) – végül ott fog állomásozni. Kirill Myadzyuta, a hajógyár építési vezetője szerint a hajók „hatalmas előrelépést” jelentenek az Északi-sarkvidék fejlesztése felé. A hajókat úgy tervezték, hogy ellenálljanak a szélsőséges északi időjárási körülményeknek, 52 méter magasak, 173 méter hosszúak, és képesek áttörni a 2,8 méter vastag jeget is.

Oroszország nem fukarkodott az északi-sarkvidéki előnyök kihasználásával: a Roszatom állami atomenergetikai vállalat által megrendelt hajók mindegyike több mint 340 millió euróba kerül, az építéshez pedig több mint 1000 emberre van szükség, mely öt-hét évig tart. A város történelmi városképére nyíló kilátással a munkások fel-alá nyüzsögnek a „Sibir” (Szibéria) hajón, amely az év végén hagyja el a hajógyárat.

A többi hajó várhatóan 2022-ben, 2024-ben és 2026-ban csatlakozik a Roszatom murmanszki flottájához. Oleg Shapov, a Sibir leendő kapitánya szerint a Sibir az elődjének, a tavaly nagy pompával felavatott Arktikának a továbbfejlesztett változata lesz. Leonyid Grigorijev, a moszkvai Közgazdasági Felsőoktatási Intézet világgazdasági tanszékének munkatársa szerint a jégtörők megváltoztatják az Északi-sarkvidék orosz hasznosítását.

Míg Oroszország már most is „intenzíven” használja az Északi tengeri útvonalat, Grigorijev szerint a keleti sarkvidék még mindig „teljesen befagy, és a jégtörők nélkül lehetetlen lenne egész évben használni”. Az Északi-tengeri útvonal fejlesztése különösen a kőolaj és földgáz Délkelet-Ázsiába történő szállítását egyszerűsítené, mivel az Atlanti- és a Csendes-óceánt az Északi-sarkvidéken keresztül rekordidő alatt összekötné.

Az Északi-sarkvidék hajózási útvonalaiért folytatott globális verseny felerősödött, ami fokozza a feszültségeket, különösen az USA, Oroszország és Kína között. A CNA azt írja, az Arktika tavalyi felavatásán Mihail Misztyin orosz miniszterelnök azt mondta, hogy a jégtörő flotta „biztosítani fogja az orosz fölényt az Északi-sarkvidéken”.